Klímaváltozás és élelmiszerbiztonság: a melegebb idő növeli a Salmonella kockázatát Európában

A klímaváltozás nemcsak a mezőgazdaságot, hanem közvetlenül az élelmiszerbiztonságot is érinti. Egy friss kutatás szerint a melegebb nyarak, magasabb páratartalom és hosszabb nappalok szoros összefüggésben állnak a Salmonella-fertőzések számának növekedésével. Az eredmények figyelmeztetnek: a globális felmelegedés új kockázatokat rejt az európai lakosság számára.

Hogyan kapcsolódik az időjárás a Salmonellához?

A University of Surrey állatorvosi karának kutatói a brit és holland adatok összevetésével vizsgálták, miként befolyásolják a helyi időjárási körülmények a laboratóriumilag igazolt Salmonella-eseteket.

A legfontosabb tényezők:

• Hőmérséklet: 10 °C fölött (50°F) jelentősen nőtt a kockázat.

• Nappalok hossza: 12–15 órás napfény mellett gyakoribbak a fertőzések.

• Harmatpont: 7–10 °C (mid-40s–50°F) körüli értéknél szintén magasabb a kockázat.

Érdekesség, hogy más tényezők, például a szélsebesség vagy a légnyomás nem mutattak számottevő összefüggést.

Miért veszélyesebb a nyár vége?

A modell megbízhatóan reprodukálta a késő nyári fertőzési csúcsokat, ami összhangban van az európai járványtörténettel. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) adatai szerint például 2018-ban minden harmadik élelmiszer-eredetű járványt Salmonella okozott, leggyakrabban tojások és kevert ételek révén.

A kutatók szerint a hőhullámok és az enyhébb telek miatt a kockázati időszak egyre hosszabb lehet a jövőben.

Mit tehet a közegészségügy és az élelmiszeripar?

A tanulmány szerint a „weather aware forecasting”, vagyis az időjárás-alapú előrejelzés segíthet a járványügyi hatóságoknak és az élelmiszeripari szereplőknek:

• célzottabb ellenőrzések időzítésében,

• higiéniai üzenetek és kampányok indításában,

• a hűtőlánc szigorúbb ellenőrzésében,

• a közegészségügyi felkészülés javításában.

Az ilyen előrejelzések lehetővé teszik, hogy a hatóságok még a laboratóriumi jelentések előtt azonosítsák a veszélyesebb időszakokat.

Mit tehetünk egyénileg?

Az alapvető élelmiszerbiztonsági szabályok betartása különösen fontos a meleg időben:

• Tartsuk hidegen a hűtést igénylő élelmiszereket.

• Főzzük át a baromfit és tojást biztonságos hőfokon.

• A maradékot 2 órán belül hűtsük le.

• Alapos kézmosás és konyhai higiénia minden ételkészítés előtt és után.

Következmények a jövőre nézve

A klímaváltozás nemcsak a termésmennyiséget, hanem az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti. Ha a nyarak hosszabbak és forróbbak lesznek, a Salmonella-fertőzések kockázata is nőni fog. Ez azt jelenti, hogy a közegészségügyi rendszereknek és a fogyasztóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell.

A kutatás rávilágít arra, hogy a klímaváltozás közvetlenül hat a mindennapjainkra – akár a tányérunkra kerülő ételeken keresztül is. Az időjárás-alapú előrejelzések új eszközt adhatnak a kezünkbe a járványok megelőzésére, de a felelősség közös: az állam, az ipar és a fogyasztók együtt védhetik meg az élelmiszerbiztonságot.

Gyakori kérdések

Miért nő a Salmonella kockázata melegben?
Mert a baktérium gyorsabban szaporodik magasabb hőmérsékleten és párás környezetben.

Mely ételek a legveszélyesebbek?
Tojás, baromfi, nyers húsok és kevert készételek.

Megakadályozható a fertőzés?
Igen, megfelelő hőkezeléssel, hűtéssel és higiéniai szabályok betartásával.

Csak nyáron fordul elő?
Nem, de a kockázat a hosszabb, melegebb nappalok idején a legnagyobb.

Milyen szerepe van a klímaváltozásnak?
A globális felmelegedés meghosszabbítja a magas kockázatú időszakokat, így gyakrabban fordulhatnak elő járványok.

A tanulmány a Journal of Infection című folyóiratban jelent meg .

Fotó