Kína egyik legszélsőségesebb időjárási éve volt 2025

Kína 2025-ben szokatlan időjárási kettősséget tapasztalt: miközben az országos átlaghőmérséklet rekordközeli szintet ért el, az év egyben az átlagosnál csapadékosabb is volt. A rendkívüli hőséghez heves esőzések, árvizek, tájfunok, hideghullámok és porviharok társultak.

A kínai kutatók 2419 meteorológiai állomás napi mérési adatait elemezték. Eredményeik szerint 2025 a legmelegebb év volt Kínában az országos adatsor 1961-es kezdete óta. Ugyanakkor az éves csapadékmennyiség is meghaladta az 1991–2020-as időszak átlagát. A kutatók ezért kifejezetten „meleg-nedves” évként jellemezték 2025-öt.

Rekordközeli hőség az egész országban

Kína éves átlaghőmérséklete 2025-ben 10,9 Celsius-fok volt, ami 1 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot.

Mind a 31 tartományi szintű közigazgatási egységben az átlagosnál magasabb hőmérsékletet mértek, 11-ben pedig új éves rekord született.

Különösen látványosan emelkedett a rendkívül forró napok száma. A meteorológiai állomások átlagosan 16,5 olyan napot regisztráltak, amikor a hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez a legmagasabb érték 1961 óta.

Ötvenhét mérőállomáson a korábbi abszolút hőmérsékleti rekordot is elérték vagy megdöntötték.

Több mint két hónapig tartott az egyik hőhullám

A rendkívüli meleg nem néhány elszigetelt napra korlátozódott.

Közép- és Kelet-Kínában június 30. és szeptember 9. között egy 72 napos hőhullámos időszak alakult ki. A kutatók ezt a negyedik legerősebb ilyen eseményként azonosították 1961 óta.

A hőhullám során az ország meteorológiai állomásainak több mint 40 százalékán mértek 38 Celsius-fok feletti hőmérsékletet.

A nyári hőség ráadásul ősszel sem ért teljesen véget. Szeptember közepén, majd október elején újabb szokatlanul meleg időszakok alakultak ki.

Kevesebb esős nap, mégis több csapadék

2025 egyik legérdekesebb időjárási sajátossága az volt, hogy miközben összességében több csapadék hullott, az esős napok száma csökkent.

Az éves csapadékmennyiség országosan 4,5 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot. Egy átlagos meteorológiai állomáson ugyanakkor 6,8 nappal kevesebb esős napot regisztráltak a megszokottnál.

Ez azt jelenti, hogy a csapadék egyre inkább rövidebb, intenzívebb eseményekben érkezett.

Az 50 millimétert elérő vagy meghaladó napi csapadékot hozó események gyakorisága 16,4 százalékkal múlta felül az átlagot.

Pekingben 948 milliméter csapadék hullott az év során, ami 1961 óta a legmagasabb éves érték volt.

Rekordhosszúságú esős évszak Észak-Kínában

Különösen szélsőséges volt az észak-kínai esős évszak.

A régióban 356,6 milliméter csapadék hullott, ami több mint két és félszerese a szokásos mennyiségnek. Az esős évszak 59 napig tartott, 29 nappal tovább az átlagnál.

Július 23. és 29. között Észak- és Északkelet-Kínában, valamint Belső-Mongóliában különösen intenzív esőzések alakultak ki.

Az intenzív esőzések jelentős árvizeket okoztak, miközben a pekingi Miyun-víztározóba érkező vízmennyiség is rekordot döntött.

Soha nem volt ilyen csapadékos az ősz

Országos szinten 2025 ősze volt a legcsapadékosabb 1961 óta. A csapadékmennyiség 33,6 százalékkal haladta meg a normál értéket.

Nyugat-Kínában még szélsőségesebb volt a helyzet: az őszi esős időszakban 387,1 milliméter csapadék hullott, ami 95 százalékkal több a megszokottnál és új rekordot jelentett.

Az elhúzódó esőzések a mezőgazdaságban is problémákat okoztak. Több térségben késlekedett a betakarítás, és az őszi csapadék miatt a téli búza vetése is később kezdődött.