Kétszer gyakoribbak lettek a szélsőséges árvizek és aszályok világszerte

A klímaváltozásról szóló hírekben gyakran külön kezelik az aszályokat és az árvizeket, mintha két teljesen eltérő problémáról lenne szó. A valóságban azonban ugyanannak az átalakuló vízkörforgásnak a két végletét látjuk. A Föld légköre melegszik, több vízgőzt képes tárolni, miközben egyes térségekben hosszabb száraz időszakok, máshol pedig intenzívebb csapadékesemények alakulnak ki.

Egy új kutatás szerint a világ szárazföldi területein ma már nagyjából kétszer annyi szélsőséges árvíz- és aszályesemény fordul elő, mint az iparosodás előtti időszakban. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a tendencia a század végéig tovább erősödhet, különösen akkor, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken jelentősen.

Nemcsak több a szélsőség, hanem tartósabbak is

A kutatás során a tudósok a világ szárazföldi területeit vizsgálták, és azt elemezték, milyen gyakran fordulnak elő egyszerre rendkívüli hőséghez kapcsolódó száraz időszakok, illetve extrém csapadékos események.

Az eredmények szerint 2001 és 2020 között a szélsőséges száraz és forró időszakok előfordulása átlagosan kétszerese volt az 1850 és 1900 közötti időszak értékeinek. A modellek arra utalnak, hogy a század végére ezek az események még gyakoribbá válhatnak, és sok térségben szinte a „normál” időjárás részévé válhatnak.

A NASA korábbi műholdas vizsgálatai szintén azt mutatták ki, hogy az extrém száraz és nedves események nemcsak gyakoribbak, hanem hosszabb ideig tartanak, nagyobb területeket érintenek, és erősebb hatásokat fejtenek ki, mint két évtizeddel ezelőtt.

A vízkörforgás gyorsulása áll a háttérben

A jelenség mögött az úgynevezett felgyorsuló hidrológiai ciklus áll. A melegebb légkör több nedvességet képes befogadni, ami intenzívebb esőzéseket eredményezhet. Ugyanakkor a magasabb hőmérséklet gyorsabban szárítja ki a talajokat, növelve az aszályok kialakulásának esélyét.

Ennek következtében ugyanazon régió akár rövid időn belül átélheti mindkét szélsőséget.

Európában is nő a kockázat

A Nature folyóiratban megjelent áttekintés szerint az árvizek gazdasági kárai globálisan akár megduplázódhatnak, míg Európában az aszályok okozta veszteségek a század közepére akár megháromszorozódhatnak a jelenlegi szinthez képest.

A kontinens már most is tapasztalja a szélsőségek erősödését. Az elmúlt években Közép-Európában rekordalacsony folyóvízállások, történelmi aszályok és rendkívüli villámárvizek egyaránt előfordultak. A Rajna, a Duna és a Pó vízgyűjtő területei többször is extrém vízhiányt éltek át, miközben más térségekben súlyos áradások pusztítottak.

Mit jelenthet mindez Magyarország számára?

Magyarország különösen érzékeny az ilyen változásokra, mert a Kárpát-medence vízkészletének jelentős része külföldről érkezik a folyókon keresztül. Az aszályok nemcsak a mezőgazdaságot érintik, hanem a természetes élőhelyeket, a talajvízkészleteket és az ivóvízbiztonságot is.

Az elmúlt években több alkalommal fordult elő, hogy ugyanazon év során hosszú száraz időszakokat intenzív zivatarok és villámárvizek követtek. A szakemberek szerint ez a tendencia a jövőben gyakoribbá válhat. A probléma nem pusztán az, hogy kevesebb vagy több víz érkezik, hanem az, hogy egyre kiszámíthatatlanabbá válik annak időbeli eloszlása.