Ketogén diéta és böjt: Magyar kutatók áttörése a rák elleni küzdelemben

A legújabb magyar kutatások szerint a ketogén diéta és az időszakos böjt hatékonyan gátolhatja bizonyos daganattípusok növekedését. A Semmelweis Egyetem több mint 300 tanulmány eredményeit elemezte, és arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő étrenddel nemcsak lassítható a rákos sejtek terjedése, hanem javítható a kezelésre adott válasz is.

Táplálkozás és daganatok – hogyan befolyásolja az étrend a tumorsejteket?

A rákos sejtek tápanyagigénye jelentősen eltér az egészséges sejtekétől. Míg az egészséges sejtek rugalmasan képesek alkalmazkodni a különböző energiaforrásokhoz, addig a rákos sejtek nagy mennyiségű glükózt és más tápanyagokat igényelnek a gyors növekedéshez. Dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa és a kutatás első számú szerzője szerint „A rákos sejtek óriási energiaigénye akár többszöröse is lehet a normál sejtekének.”

A kutatások kimutatták, hogy a daganatos sejtek különböző forrásokból nyernek energiát:
Glükózból – például vastagbél-, méhnyak- és emlődaganatok esetében
Fruktózból – például prosztatarák esetében
Zsírokból és aminosavakból – például a nem kissejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák és egyes agydaganatok esetében

Ez a felismerés vezetett arra a következtetésre, hogy az étrend módosításával gyengíthető a tumorsejtek növekedése, mivel azok nem tudnak hatékonyan alkalmazkodni az alternatív energiaforrásokhoz.

A ketogén diéta hatása a daganatokra

A ketogén diéta alapja a magas zsír- és alacsony szénhidrátbevitel, amely arra készteti a szervezetet, hogy glükóz helyett a zsírok lebontásából származó ketonokat használja energiaforrásként. Az egészséges sejtek könnyen felhasználják a ketonokat, de a tumorsejtek metabolikusan rugalmatlanok, így nehezen tudnak alkalmazkodni ehhez a váltáshoz.

Amikor a szervezet nem kap elegendő szénhidrátot, először a glikogénraktárakat használja fel, majd 36 óra után a máj elkezdi a zsírok lebontását és ketonokat termel.
Az egészséges sejtek hatékonyan hasznosítják a ketonokat, ám a rákos sejtek erre képtelenek, így csökken a növekedésük és életképességük.

Ez az anyagcsere-különbség teszi lehetővé, hogy a ketogén diéta hozzájáruljon a daganatos sejtek gyengítéséhez és növekedésük lassításához.

Az időszakos böjt hatása a rákkezelésre

Az időszakos böjt (Intermittent Fasting) során a szervezet meghatározott ideig nem kap táplálékot, ami kényszeríti a sejteket, hogy alternatív energiaforrásokat használjanak. Az éhezés időszaka alatt a daganatos sejtek sokkal sérülékenyebbé válnak.

A böjtölés során a sejtek átállnak egy „karbantartási” és „javítási” állapotra, miközben a rákos sejtek képtelenek alkalmazkodni ehhez.
A kemoterápia és a sugárkezelés hatékonysága növekszik, mivel az éheztetett tumorsejtek sebezhetőbbé válnak a DNS-károsodással szemben.
Egy 2000 nőt 10 éven át vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy ha az éjszakai böjt időszaka meghaladja a 13 órát, akkor csökken az emlődaganatok előfordulása.

Milyen diéták segíthetnek még?

A ketogén diéta és az időszakos böjt mellett más diétás megközelítések is ígéretes eredményeket mutatnak:

• Kalóriacsökkentés – A napi kalóriabevitel 25-30%-os csökkentése hozzájárulhat a gyulladásos folyamatok csökkenéséhez és a daganatok kialakulásának kockázatának mérsékléséhez.
• Böjtöt imitáló diéta (Fasting Mimicking Diet) – Olyan étrend, amely a sejtek éhezési állapotát utánozza, de kisebb mértékű tápanyagbevitelt biztosít.
• Napközbeni étkezési időkorlátozás – Az étkezés időintervallumának szűkítése szintén hatékony lehet a daganatok növekedésének lassításában.

Milyen kockázatokkal járhatnak ezek az étrendek?

Bár a ketogén diéta és az időszakos böjt ígéretes eredményeket mutat, nem minden esetben alkalmazható biztonságosan:

• Kimerültséget, székrekedést és vitaminhiányt okozhat.
• Az izomtömeg csökkenéséhez vezethet, amely különösen daganatos betegeknél veszélyes lehet.
• Egyes daganattípusoknál a ketogén diéta nem lassítja, hanem gyorsítja a tumor növekedését.

Mi a következő lépés?

A kutatók szerint a diétás kezelések pontos hatásának meghatározásához további klinikai vizsgálatokra van szükség. A cél olyan étrendi protokollok kidolgozása, amelyeket a betegek könnyen és hosszú távon képesek követni.

A Semmelweis Egyetem kutatásának fő üzenete, hogy a napi kalóriabevitel csökkentése, valamint a táplálkozás tudatosabb megközelítése javíthatja a rákkezelés eredményeit, és csökkentheti a daganatok kialakulásának kockázatát.

A ketogén diéta és az időszakos böjt nem csodafegyver, de a daganat típusától függően hatékony kiegészítő terápiát jelenthet a hagyományos kezelések mellett. Az étrend módosítása nemcsak a rákos sejtek növekedését korlátozhatja, hanem javíthatja a beteg életminőségét és a kezelések eredményességét is.