Kanada egyik legismertebb varangya meglepő genetikai titkot rejt

Első pillantásra teljesen hétközönségesnek tűnik a nyugati varangy. Évtizedek óta ismert faj Észak-Amerikában, ezért a biológusok úgy vélték, hogy már kevés meglepetést tartogat számukra. Egy új genetikai kutatás azonban bebizonyította, hogy még a jól ismert állatok is rejthetnek fontos titkokat.

A kanadai Ottawai Egyetem kutatói ugyanis felfedezték, hogy a nyugati varangy egyik populációja genetikailag jól elkülönül minden más ismert állománytól. Ez a különleges genetikai vonal kizárólag Kanada területén fordul elő, ami ritkaságnak számít a nagy elterjedésű észak-amerikai kétéltűek között. Az eredmények új megvilágításba helyezhetik a faj természetvédelmi kezelését.

A külső alapján senki sem vette volna észre

A kutatócsoport Alberta és Brit Columbia tavaiból, mocsaraiból és kisebb víztereiből gyűjtött mintákat ebihalaktól és kifejlett egyedektől. A modern genomikai módszerek segítségével hasonlították össze az egyes populációk örökítőanyagát.

Az elemzés megerősítette, hogy a Sziklás-hegységtől keletre és nyugatra élő varangyok nemcsak viselkedésükben, hanem genetikai felépítésükben is jelentősen eltérnek egymástól. A hegylánc természetes akadályként működött, amely hosszú időn keresztül korlátozta az egyedek keveredését.

A hangjuk is árulkodó

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a genetikai különbségek egy különleges viselkedési sajátossággal is együtt járnak.

A Sziklás-hegységtől keletre élő hímek hangzsákkal rendelkeznek, és jellegzetes nászhangot hallatnak a szaporodási időszakban. A nyugati állományokból viszont hiányzik ez a hangzsák, ezért szinte teljesen hangtalanul párzanak.

A kutatók szerint ez az egyik legszélsőségesebb ismert különbség ugyanazon faj különböző populációi között, és arra utalhat, hogy az evolúció külön irányba terelte őket.

Egy harmadik genetikai csoport is előkerült

A vizsgálat során újabb meglepetés várta a kutatókat.

A genetikai elemzések alapján egy harmadik, korábban ismeretlen populáció is létezik a Kanada déli Sziklás-hegységében. Ez az állomány Dél-Albertában és Délkelet-Brit Columbiában fordul elő, és valószínűleg az Egyesült Államok Montana államáig is átnyúlik.

A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a nyugati varangy evolúciós története sokkal összetettebb, mint azt korábban feltételezték.

Miért fontos ez a természetvédelemnek?

A természetvédelemben nem elegendő tudni, hogy egy faj még létezik. Az is fontos kérdés, hogy mennyire változatos a genetikai állománya.

Ha egy különleges genetikai vonal eltűnik, akkor olyan evolúciós örökség veszhet el, amelyet később már nem lehet visszaállítani. Kanada természetvédelmi rendszere ezért a genetikai elkülönülést is figyelembe veszi, amikor egy faj védelmi státuszáról dönt.

A kutatók szerint a most azonosított kanadai populáció kiemelt figyelmet érdemel, mert a faj teljes genetikai sokféleségének fontos részét képviseli.