Kameracsapdák készítették el Afrika nagyragadozóinak eddigi legrészletesebb térképét

Afrika nagyragadozói a kontinens legismertebb állatai közé tartoznak. Ennek ellenére a kutatók sok esetben még ma sem tudják pontosan, hány egyed él egy-egy természetvédelmi területen, hogyan osztják fel egymás között az élőhelyet, vagy miként változik állományuk az évek során.

Egy dél-afrikai kutatócsoport most olyan kameracsapdás megfigyelőrendszert fejlesztett ki, amely egyszerre hat különböző ragadozófaj egyedeit képes azonosítani és térképre helyezni. A kutatók szerint ez az első nyilvánosan hozzáférhető adatbázis, amely egyetlen felmérés során több nagyragadozó-faj egyedi példányait is megbízhatóan azonosítja.

Egyetlen kamerahálózat, hat ragadozófaj

A kutatás a dél-afrikai Munywana Természetvédelmi Területen zajlott, ahol a szakemberek összesen 100 kameracsapdát helyeztek ki.

A hálózat kialakítása nem volt véletlenszerű. Először a leopárdok mozgásához igazították a kamerák elhelyezését, majd további eszközökkel sűrítették a rendszert, hogy a kisebb mozgáskörzetű ragadozókat is megfelelő gyakorisággal rögzíteni lehessen.

A kamerák 2021 szeptembere és 2022 januárja között összesen 438 egyedi állatot azonosítottak hat fajból: oroszlánokat, leopárdokat, gepárdokat, foltos hiénákat, szerválokat és rozsdafoltos petymeget.

Minden állatnak saját „ujjlenyomata” van

A kutatás alapja az úgynevezett térbeli befogás–visszafogás módszer volt.

A kamerák által készített felvételeken a kutatók az egyes állatok egyedi mintázatait használták az azonosításhoz. Az oroszlánok esetében a bajuszfoltok és a jól felismerhető hegek segítettek elkülöníteni az egyedeket.

Miután ugyanazt az állatot több különböző kamerán is rögzítették, statisztikai modellek segítségével megbecsülték az állomány méretét és az állatok mozgáskörzetét.

Miért jelent áttörést a kutatás?

Korábban a legtöbb kameracsapdás vizsgálat egyetlen célfajra koncentrált.

Ha például a kamerákat a leopárdok nagy mozgáskörzetéhez igazították, akkor a kisebb testű ragadozók túl ritkán kerültek lencsevégre. Ha viszont sűrűbben helyezték el a kamerákat, az jelentősen növelte a költségeket.

Az új módszer lehetővé teszi, hogy ugyanazzal a kamerahálózattal egyszerre több faj állományát is megbízhatóan felmérjék. Ez jelentősen csökkentheti a természetvédelmi monitorozás költségeit, miközben sokkal teljesebb képet ad egy ökoszisztéma működéséről.

A nagyragadozók a teljes ökoszisztéma állapotát jelzik

A nagyragadozók jelenléte nemcsak önmaguk miatt fontos.

Az oroszlánok, leopárdok és más csúcsragadozók szabályozzák a növényevő állatok létszámát, ezzel közvetve az egész ökoszisztéma egyensúlyát befolyásolják. Ha számuk csökken, annak hatása a növényzetre, a kisebb állatokra és végső soron az egész élőhelyre is kiterjedhet.

Éppen ezért a természetvédők számára kiemelten fontos, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre ezeknek a fajoknak az elterjedéséről és állományáról.

A jövő természetvédelmében a mesterséges intelligencia is szerepet kaphat

A kameracsapdák ma már évente több millió fényképet készítenek világszerte.

Ezek feldolgozása egyre inkább mesterséges intelligencia segítségével történik, amely képes automatikusan felismerni az állatfajokat, sőt bizonyos esetekben az egyes egyedeket is. Ez jelentősen felgyorsíthatja a természetvédelmi kutatásokat, és lehetővé teheti nagyobb területek folyamatos megfigyelését.

A most közzétett adatbázis azért is fontos, mert más kutatócsoportok számára is elérhetővé válik, így új módszerek fejlesztését és összehasonlítását is segítheti.