Japán vidékét egyre inkább a szarvasok és vaddisznók uralják

Japánt gyakran emlegetik a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalmaként, de a népességfogyás következményei nemcsak a munkaerőpiacon vagy a nyugdíjrendszerben jelennek meg. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a vidéki térségek elnéptelenedése az ország élővilágát is alapvetően átalakítja. Az Earth.com által ismertetett új tanulmány szerint a japán falvak és mezőgazdasági területek visszaszorulásával a szarvasok és a vaddisznók egyre nagyobb területeket foglalnak el, és olyan helyeken is megjelennek, ahol korábban az emberi jelenlét korlátozta terjedésüket.

A jelenség mögött nem elsősorban a klímaváltozás, hanem a demográfiai átalakulás áll. Japán népessége 2008 óta folyamatosan csökken, és az előrejelzések szerint a század közepére több tízmillió fővel lehet alacsonyabb a jelenleginél. Különösen a vidéki régiók érintettek, ahol számos település lakosságának jelentős része már ma is idős korú.

Az ember visszahúzódása új lehetőséget teremt a vadállatoknak

A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás szerint az elmúlt évtizedekben Japán több nagytestű emlősfaja jelentősen növelte elterjedési területét. A kutatók több évtizedes adatsorokat vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a vadállatok nemcsak a hegyvidéki erdőkben terjedtek tovább, hanem fokozatosan megjelentek a korábban intenzíven használt mezőgazdasági és lakott területeken is.

A folyamat egyik oka, hogy sok helyen megszűnt a földművelés. Az elhagyott szántók és legelők idővel cserjésedni kezdenek, majd természetes élőhellyé alakulnak át. Ezek a területek ideális átmeneti zónát jelentenek a vadállatok számára az erdők és a települések között.

A kutatók szerint a vadállomány növekedését korábban részben a vadászat és a mezőgazdasági tevékenység tartotta kordában. A vidéki népesség csökkenésével azonban mindkét tényező gyengül.

Egyre gyakoribbak a konfliktusok

A japán hatóságok már most jelentős károkról számolnak be. A szarvasok és vaddisznók évente több milliárd jen értékű mezőgazdasági veszteséget okoznak. Emellett egyre gyakoribbak a közlekedési balesetek, valamint a településeken történő állati behatolások.

Különösen a vaddisznók alkalmazkodtak jól az ember által átalakított környezethez. Több japán városban rendszeresen észlelnek példányokat lakóövezetek közelében, parkokban vagy akár bevásárlónegyedek szélén.

A jelenség ugyanakkor nem kizárólag japán sajátosság. Európában is egyre több helyen figyelhető meg, hogy a vidéki térségek elnéptelenedése után a vadállatok visszahódítják a korábban intenzíven használt területeket.

Európában is hasonló folyamat zajlik

Az elmúlt évtizedekben Európa több országában növekedett a nagyvadállomány. A vaddisznók és gímszarvasok száma számos régióban emelkedett, miközben több hegyvidéki és mezőgazdasági térségben csökkent a lakosság száma.

A folyamat különösen Dél-Európa egyes vidékein figyelhető meg, ahol az elhagyott földterületek fokozatosan visszaerdősödnek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség korábbi elemzései szerint a természetes élőhelyek helyenként újra összekapcsolódnak, ami kedvez a vadon élő állatok terjedésének.

A japán kutatás azért fontos, mert jól mutatja, hogy a biodiverzitás növekedése nem minden esetben jelent problémamentes folyamatot. A vadállomány gyarapodása gazdasági és társadalmi kihívásokat is teremthet.