India áramtermelésének növekedése súlyos egészségügyi árral járt

India az elmúlt két évtizedben hatalmas gazdasági fejlődésen ment keresztül, amelynek köszönhetően emberek százmilliói jutottak elektromos áramhoz és korszerűbb háztartási energiához. A fejlődésnek azonban súlyos környezeti következményei is voltak.

Egy új kutatás szerint a szénalapú áramtermelés bővülése jelentősen hozzájárult a városi légszennyezés növekedéséhez, miközben a finom részecskéknek tulajdonítható halálesetek becsült száma két évtized alatt mintegy 30 százalékkal emelkedett.

A kutatás különösen érdekes ellentmondásra világít rá: miközben India lakosságának egyre nagyobb része használ tisztább főzési technológiákat, a növekvő villamosenergia-igény kielégítésére épülő szénerőművek egyre nagyobb terhelést jelentenek a városok levegőjére.

Közel négyszeresére nőtt az áramfogyasztás

India gazdasági fejlődésével párhuzamosan az ország villamosenergia-igénye is rendkívüli ütemben emelkedett. Míg 2000-ben évente körülbelül 450 terawattóra villamos energiát használtak fel, 2020-ra ez az érték megközelítette a 2000 terawattórát.

Ugyanebben az időszakban az elektromos áramhoz hozzáférő lakosság aránya nagyjából 60 százalékról 95 százalék fölé emelkedett. A növekvő igényeket azonban elsősorban széntüzelésű erőművekkel elégítették ki, amelyek 2020-ban az ország villamosenergia-termelésének 75,9 százalékát biztosították.
India villamosenergia-igényének növekedése

A fejlődés nemcsak a háztartások életét változtatta meg, hanem az ipari termelést, a közlekedést és a városi infrastruktúrát is. A kutatás ugyanakkor rámutatott, hogy a gazdasági növekedéssel együtt az energiatermelés környezeti terhei is jelentősen megnőttek.

A szénerőművek láthatatlan szennyezése

A szén elégetése során többek között kén-dioxid kerül a légkörbe, amely kémiai átalakulások révén szulfátrészecskéket képezhet. Ezek a PM2,5 néven ismert, rendkívül apró légszennyező részecskék közé tartoznak.

A PM2,5-részecskék átmérője legfeljebb 2,5 mikrométer, ezért belélegezve mélyen bejuthatnak a tüdőbe. A tartós kitettség növelheti többek között a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kockázatát.

A kutatók műholdas megfigyeléseket, földi méréseket és légköri modelleket alkalmaztak annak feltárására, hogy miként változott India levegőminősége.
Az eredmények szerint a villamosenergia-termelés részesedése a városi aeroszolszennyezésből 2000 és 2020 között körülbelül 16 százalékról 36 százalékra nőtt. A modellben az erőművekhez köthető PM2,5-szennyezés mintegy 400 százalékkal emelkedett.

Egyre több haláleset kapcsolódik a szennyezett levegőhöz

A kutatók a légszennyezettségi adatokat, a városi népesség nagyságát és a korábbi egészségügyi vizsgálatok eredményeit felhasználva becsülték meg a szennyezett levegő egészségügyi következményeit.

Az eredmények alapján a városi PM2,5-szennyezésnek tulajdonítható halálesetek éves száma 2000 és 2020 között körülbelül 670 ezerről 870 ezerre emelkedett.

A növekedés azonban nem kizárólag a szénerőműveknek tulajdonítható. Az ipari tevékenység, a közlekedés és más kibocsátási források szintén hozzájárultak a levegőminőség romlásához. A becslések bizonytalanságát tovább növeli, hogy egyes adatsorok a sűrűn lakott területeken alábecsülhetik a tényleges szennyezettséget.

Miközben a városok levegője romlott, az otthonoké javult

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy India energetikai fejlődése az egészségügy szempontjából nem kizárólag negatív következményekkel járt.

A gazdasági növekedés lehetővé tette, hogy egyre több háztartás térjen át a hagyományos, erősen füstölő tüzelőanyagokról a tisztább főzési technológiákra. A tiszta főzési megoldásokhoz hozzáférő lakosság aránya 2000 és 2023 között körülbelül 25 százalékról 75 százalékra emelkedett.

Ezzel párhuzamosan a háztartási légszennyezéshez kapcsolódó éves halálesetek száma csökkent. Az eredmények így egy összetett folyamatot mutatnak: az otthonokban mérséklődött a szennyezés egészségügyi terhe, miközben a széntüzelésű energiatermelés miatt a kültéri levegőminőség romlott.