arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube
HTML5 Banner
Visit Planetz

Minél több a növényzet, annál jobb a környezetnek és az embereknek egyaránt. A növényzet nemcsak a talajt stabilizálja, hanem szén-dioxidot is elnyel, javítja a levegő minőségét, és hűti a környezetet. Az erős, egészséges növénytakaró elősegíti a vízkörforgás helyreállítását, ami több esőzést és termékenyebb földet eredményez. Emellett a gazdagabb növényzet támogatja a biodiverzitást, lehetőséget adva a helyi élővilág újjáéledésére és fenntartására. Mindez végső soron fenntarthatóbb életkörülményeket teremt. Ha a folyamat sérül, aszályok sújtják a területet és a táj elsivatagosodik, a növényzet kiszárad. Vajon visszafordítható a folyamat? Hallottad már, hogy léteznek bizonyos  talajrestaurációs technikák amik csodákra képesek?

Bolygónk egészségét közvetlenül veszélyezteti a globális felmelegedés, egyre több helyen alakul ki szárazság és csökken a csapadék mennyisége. A kiszáradt, vegetációtól megfosztott, leromlott földek környezeti károk láncreakcióját indítják el, ami erózióhoz, a talaj termékenységének csökkenéséhez és a vízkörforgás megzavarásához vezet. A Föld gyors ütemű kiszáradása miatt soha nem volt még ilyen sürgős ennek a tendenciának a megfordítása.

A Justdiggit egy úttörő szervezet, amely elkötelezett ennek a folyamatnak a visszafordítása mellett. Ők ismerik a módszert, amit 2018-ban el is kezdtek alkalmazni Tanzániában és aminek mostanra lett meg a zöldellő eredménye. Küldetésük egyértelmű: innovatív tájrestaurációs technikák alkalmazásával helyreállítani a leromlott földterületeket, visszafordítani a környezeti károkat, és ezáltal küzdeni az éghajlatváltozás ellen, növelni a biológiai sokféleséget, és javítani milliók megélhetését.

A talajromlás ördögi köre

Amikor a növényzet eltűnik, a földterület számtalan kihívással néz szembe.
Az árnyékot adó és a talajt védő növények nélkül a talaj kiszárad és megkeményedik, ami megnehezíti a víz behatolását. A növényzet eltűnésével az új növényzet visszatérése egyre nehezebbé válik: a talajban kevesebb a tápanyag, és a talaj száraz, kemény felső rétege miatt. A víz beszivárgásának hiánya súlyosbítja az eróziót, és csökkenti a maradék növényzet számára a tápanyagok hozzáférhetőségét, ami tovább akadályozza az új növényzet növekedését. Ez egy lefelé tartó spirál, ahol minden egyes tényező egymást erősíti, és a végeredmény egy súlyosan leromlott ökoszisztéma lesz.

A kár visszafordítása: Talajrestaurációs technikák

A tájrestauráció egy sor olyan technikát foglal magában, amelyek célja, hogy a leromlott állapotú területek helyreállítását gyorsabban beindítsa. Elsősorban az esővíz visszatartására, az erózió csökkentésére és a növényzet visszatérésének elősegítésére összpontosítanak, ami a következő módon történik:

1. Az esővíz visszatartása: Az olyan technikák, mint a teraszok, földsáncok (kis földgátak) és ellenőrző gátak építése segítenek az esővíz felfogásában és visszatartásában. Ez nemcsak azt akadályozza meg, hogy a víz gyorsan elfolyjon, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a talajba szivárogjon, és így a növények számára elérhetővé váljon.

2. Növénytelepítés és regenerálás: A fűfélék, cserjék és fák keverékének ültetése kulcsfontosságú. Ezek a növények nem csak befedik a talajt, megvédve azt az eróziótól, de gyökereik segítenek feltörni a kemény felső réteget is, így a talaj porózusabbá válik, és a víz könnyebben behatolhat.

3. A talaj egészségének javítása: A szerves anyag hozzáadása a talajhoz jelentősen növelheti annak termékenységét. A komposztálás és a mulcsozás a talaj tápanyagtartalmának növelésére alkalmazott általános gyakorlatok, amelyek gazdag környezetet biztosítanak a növények számára a virágzáshoz.

4. Erózió elleni védelem: A talaj növényzettel történő stabilizálásával és fizikai akadályok, például sziklagátak és iszapkerítések alkalmazásával jelentősen csökkenthető az erózió. A növények és fák gyökerei döntő szerepet játszanak a talaj összetartásában a heves esőzések során, megakadályozva a termékeny felső talaj elvesztését.

A növényzet előnyei

Amint a növényzet elkezd gyökeret ereszteni, pozitív láncreakció indul be. A növények és fák az árnyékolás és a légzés révén létfontosságú szerepet játszanak a talaj és a környező levegő hűtésében.

A növényzet árnyéka és párologtatása segít lehűteni a talajt és a körülötte lévő levegőt. Ezen a képen jól látható a növényzet mikroklímára gyakorolt ​​hatása. A növényzettel ellátott talaj sokkal hűvösebb, mint a növényzet nélküli talaj!

talajhűtés növényzettel

Ez a hűtő hatás elengedhetetlen a további növekedést elősegítő kedvező mikroklíma kialakításához.

A transzspiráció, az a folyamat, amelynek során a növények nedvességet bocsátanak a levegőbe, így azok nemcsak a talajt hűtik, hanem növelik a páratartalmat és a felhőképződés valószínűségét is. Ez pedig növeli az eső esélyét, különösen az esős évszak elején és végén, így segítve a természetes vízkörforgás helyreállítását.

Emellett a növényzet növeli a talajban lévő szerves anyagok és tápanyagok mennyiségét. A gyökerek porózussá teszik a talajt, ezzel elősegítik a víz beszivárgását, illetve segítenek megtartani a tápanyagokat. Ha növények vannak egy területen, az elősegíti a termékenyebb környezet kialakulását, amely támogatja a további növények és fák tartós növekedését. Ahogy az ökoszisztéma stabilabbá válik, a gyökerek tovább segítik a víz beszivárgását, csökkentik a párolgást és növelik a talajban rendelkezésre álló víz mennyiségét. A talajerózió folyamata így megakadályozható.

Sajnos a globális felmelegedéssel az elsivatagodás már nem csak a trópusi éghajlaton fekvő területekre jellemző. Ha valaki szeretne felkészülni a folyamatra vagy elkezdeni saját területének a helyreállítását, íme a módszer, amely segít megtartani a talajban a vizet:

  1. A víztartó gátak –  félkör alakú gödrök, amelyek felfogják az esővizet. A Justdiggit-nél csak úgy nevezik, hogy a Föld mosolyakör alakú gödrök, amelyek felfogják az esővizet.

    A szubszaharai Afrika projektterületein 2018-ban kezdtek ilyen gátakat először ásni, hogy felfogják az esővizet, amely egyébként elmosódna a száraz, kopár talajon. Víztartó gátak ásásával nagyon rövid időn belül nagy területeket tudunk újra zölddé varázsolni, hasznot hozva a biológiai sokféleségnek, a természetnek, az embereknek és – végső soron az éghajlatunknak is.

    Miért félkör alakú ?

    A kötegek félkör alakú formája optimális egyensúlyt biztosít a felfogott víz mennyisége és a munkaerőigény között. A víztartó gátak általában 2,5 méter hosszúak és 5 méter szélesek, ami körülbelül akkora, mint egy kis elefánt!

    A lejtős területen ásott víztartó gátak meg tudják fogni a lefelé folyó vizet. A víztartó gátak nem csak az esővizet fogják fel, hanem gondoskodnak arról is, hogy a lefelé lefolyó víz lelassuljon. Így nagyobb esélye van a víznek a talajba jutni a gátak közti területen között.

    Kenyában és Tanzániában  több mint 315 000 földmosolyt ástak ki . Ez azt jelenti, hogy pusztán a mosolygó víztartó gátak segítségével  39 060 000 m² szárazföldet zöldítettek be újra.

    2. Fák regenerálása

    Miért regeneráljuk a fákat?

    A csonktól a fáig. Az erdőírtás, talajromlás, globális felmelegedés összetett problémája számos afrikai országban a száraz és terméketlen földterület növekedéséhez vezetett. Afrikában élő fatuskók milliói vannak a mezőgazdasági területeken, legelőkön és leromlott erdőkben, amelyek újra fává nőhetnek, ha lehetőséget kapnak.

    Ezeket az elfeledett fatuskókat a Treecovery (Farmer Managed Natural Regeneration – FMNR) vagyis tuskó helyreállítás nevű technika segítségével hozzák vissza az életbe.

    Ezeknek a fáknak a regenerálásával helyreállíthatjuk a leromlott állapotú területeket, és újra zölddé, hűvössé tehetjük.

    A fák regenerálásának folyamata (szuahéli nyelven “Kisiki Hai”) így zajlik:

    A “Kisiki Hai” (“Élő csonk”) módszer a fák természetes regenerációját segíti elő, különösen olyan területeken, ahol az erdők vagy ligetek pusztulása miatt a talaj és a környezet károsodott. Ez a módszer a következő lépésekből áll:

    1. Meglévő csonkok kiválasztása: Először a mezőgazdasági területeken, legelőkön vagy elhagyott földeken megkeresik azokat a fatuskókat, amelyek gyökerei még élnek, és képesek újra kihajtani. Ezek a tuskók gyakran a korábbi erdők maradványai.
    2. Gallyak és sarjak megóvása: A kiválasztott tuskókon növő új hajtásokat, gallyakat védik a lelegeléstől, kivágástól és egyéb károsodástól. A hajtások közül a legéletképesebb és legerősebb néhányat megtartják, míg a többit ritkítják, hogy a megmaradó hajtások megfelelően fejlődhessenek.
    3. Sarjak nevelése: Az életképes hajtásokat gondozzák és hagyják természetes módon növekedni, hogy erős, életképes fává fejlődjenek. A gyökerek már mélyen a talajban vannak, így ezek a fák gyorsabban nőnek, mint az újonnan ültetett facsemeték.

Évente 3,9 millió hektárnyi afrikai erdő vész el, és a földterületek 65%-át érinti a degradáció. Ennek a megállításán dolgozik a Jusdiggit.

  • >430.000 ha földterületet helyreállítottak intenzív és extenzív módszerekkel.
  • 3 év alatt 9 millió fát ültettek
  • 18,7 millió fa regenerálódott, azaz helyreállították vagy újraültették őket.
  • 450.000 víztározót (bunds) ástak, amelyek segítenek a víz visszatartásában és a talajerózió megakadályozásában.
  • 20 fűmagbankot hoztak létre, ahol a különböző füvek magvait tárolják és szaporítják.
  • 6,6 milliárd liter vizet tartottak vissza 2023-ban.

A Justdiggit TikTok oldalán látható, hogy mi mindenre képes egy jól kidolgozott technológia és a szorgalmas emberi kéz. Lassan kezdhetjük ásni itthon is a minigátakat a kertjeinkben. Sajnos úgy tűnik nem lehet elég korán kezdeni.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!

HTML5 Banner
Visit Planetz