Az árvíz elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze a homokzsákok használata, különösen a polipropilén anyagból készült zsákoké. Olyan helyeken, ahol még nem megoldott a mobilgátak telepítése, rengeteg homokzsák kerül felhasználásra árvízvédelem esetén.
A polipropilén homokzsákok szerepe az árvízvédelemben
A polipropilén homokzsákok szerves részét képezik az árvízvédelemnek, különösen a nyúlgátak néven ismert ideiglenes árvízvédelmi gátak építésében. Ezek a plusz gátak nélkülözhetetlenek a gátak koronaszintjének ideiglenes megemeléséhez és az árterekre esetlegesen kiömlő árvizek lokalizálásához. Az eljárás során polipropilén zsákokat töltenek meg homokkal, és stratégiailag úgy helyezik el őket, hogy megemeljék a védelmi vonalat. A homokzsákkal készült gátak hatékonysága abban rejlik, hogy képesek alkalmazkodni az egyenetlen talajfelszínhez, és robusztus és alkalmazkodó védelmi vonalat képeznek az emelkedő vízszint ellen.
Egy 100 méter hosszú, 80 centiméter magas nyúlgát építéséhez körülbelül 2000 homokzsák szükséges.
Mi történik az árvíz után?
Az árvíz levonulása után kezdődik a felhasznált homokzsákok kezelésének feladata. Ez magában foglalja a homok leválasztását a polipropilén zsákokról. A homokot száraz talajra öntik, összegyűjtik és tárolják, míg az üres polipropilén zsákokat külön kezelik.
Ez a szétválasztási folyamat kulcsfontosságú, mivel a polipropilén zsákok tartalmazhatnak maradék veszélyes anyagokat, így a veszélyes anyagokkal szennyezett csomagolási hulladékok kategóriájába sorolhatók. A zsákok megfelelő kezelése és ártalmatlanítása szükséges a környezetszennyezés megelőzése és a hulladékgazdálkodási előírások betartása érdekében.
Környezetvédelmi és logisztikai megfontolások
Az árvízvédelemben használt polipropilén homokzsákok szerepe óriási, de környezetkárosító hatásuk is az, ezért használatuk környezetvédelmi és logisztikai kihívásokat is jelent. Egyrészt a polipropilén tartós és sokoldalú anyag, amely ellenáll az árvíz elleni védekezés nehézségeinek. Másrészt, nem biológiailag lebomló jellege miatt aggályokat vet fel a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban.
“Hő hatására degradálódik, monomerek és műanyag ipari segédanyagok oldódhatnak ki belőle, melyek legújabb kutatások szerint az egészségre káros vegyületek lehetnek.”– írják a Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport oldalán.
Ezen aggályok kezelése érdekében kutatás és fejlesztés folyik az árvízvédelem olyan alternatív anyagainak és módszereinek feltárására, amelyek hatékonyak és környezetbarátok. A biológiailag lebomló anyagok és az újrafelhasználható homokzsákok újításai a potenciális megoldások között szerepelnek, amelyeket jelenleg vizsgálnak. A kutatásról ITT olvashatsz bővebben.
Mit tegyünk, ha homokzsákkal találkozunk?
Ha árvíz után kiürített homokzsákokkal találkozunk, érdemes őket körültekintően kezelni. Ha még használhatók, érdemes tárolni őket a későbbi felhasználásra. Ha már sérültek vagy szennyezettek, fontos, hogy ne dobjuk őket a hagyományos hulladékba. Érdeklődjünk a helyi önkormányzatnál a megfelelő hulladékkezelési lehetőségekről, vagy vigyük őket hulladéklerakóba, ahol biztonságosan kezelik őket.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!