Hogyan alakult ki Borisz?

A Borisz ciklon egy különleges légköri jelenség volt, amely három fő időjárási tényező együttes hatásával alakult ki. Az első fontos tényező a nagy hőmérsékleti kontraszt volt az érkező hidegfront mögötti hűvös és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg között. Emellett az Alpok hegység ciklonképződést segítő szerepe és a levegő magas nedvességtartalma is hozzájárult a vihar kialakulásához. A HungaroMet Zrt. elemzése szerint mindhárom tényező együttesen vezetett az intenzív csapadékhulláshoz és az árvizekhez, különösen a Duna felső vízgyűjtőjén.

A Borisz ciklon kialakulása

A Borisz ciklon története szeptember 11-én kezdődött, amikor egy gyorsan mozgó hidegfront érkezett az északnyugati régióból. A front mögött hűvösebb levegő áramlott be, míg a front előtt meleg és nedves légtömeg torlódott fel, amely trópusi eredetű nedvességet tartalmazott. Az Alpok déli oldalán szeptember 12-én intenzív ciklonképződés indult meg, a hidegfront lelassult, a magassági hidegmag pedig utolérte a frontot, amely fokozta a csapadékhullást Ausztria, Szlovénia és Észak-Olaszország területén.

A front ezen a ponton megállt, és rajta több hullám is kialakult, amelyek elősegítették a Borisz ciklon kialakulását. Szeptember 17-én a ciklon központja Észak-Olaszország fölé került, ahol jelentős csapadékot okozott, súlyos árvízi helyzetet teremtve. A ciklon több napon keresztül hatalmas mennyiségű esőt hozott, különösen Ausztria és Csehország területére, ahol 200 millimétert meghaladó csapadékot mértek pár nap alatt. A legsúlyosabb árvizek Alsó- és Felső-Ausztriában alakultak ki, ahol egyes helyeken több mint 300 milliméter esett, amelyet erős északi szél kísért.

Magyarországi hatások

Magyarországra a Borisz ciklon több hullámban érkező csapadékrendszereket hozott, az Alföldön 50-60 milliméter, a Nyugat-Dunántúlon pedig helyenként 100 milliméter feletti esőt is mértek. A lehullott csapadék önmagában nem okozott rendkívüli helyzetet, részben azért, mert a rendkívül száraz talaj jól fel tudta venni a csapadékot, részben pedig azért, mert a csapadék lassan hullott le, időt hagyva a talajnak a víz felszívására.

Az árvízhelyzet azonban nyugatról érkezett Magyarországra, ahol a rendkívüli mennyiségű eső miatt kritikus helyzet alakult ki, először a Lajtán, majd a Dunán. A védekezés főként az osztrák és német területeken lehullott csapadék következményei miatt vált szükségessé.

A Borisz ciklon egyéb hatásai

A ciklon szele szeptember 14-én és 15-én a Fertő tó-Pápa-Balaton sávban 90 km/h-t meghaladó széllökéseket okozott, a Balaton térségében pedig 100 km/h feletti széllökéseket mértek. Emellett a ciklon által hozott hideg időjárás jelentős hőmérséklet-csökkenést eredményezett, a 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket hirtelen 10 fok alatti értékek váltották fel. A ciklon nemcsak viharkárokat, hanem rendkívüli folyami árvizeket is okozott, valamint a madárvonulás idején bekövetkezett hirtelen lehűlés miatt tömeges madárpusztulást eredményezett, különösen a fecskék körében.

Az infrastruktúra próbája