Hatszáz évnyi hóadat mutatja meg, hogyan változnak Európa telei

A legtöbb ember számára a klímaváltozás egyik leglátványosabb jele az, hogy egyre ritkábban lát havas teleket. A hegyvidéki síterepek rövidebb szezonokról számolnak be, sok városban pedig már ritkaságnak számítanak a tartós hótakarós időszakok.

Egy új kutatás most minden eddiginél hosszabb időtávon vizsgálta meg ezt a folyamatot. A tudósok egy olyan, egész Európára kiterjedő hórekonstrukciót készítettek, amely közel 600 évre, egészen 1421-ig nyúlik vissza. Az eredmények szerint a kontinens havas időszakai nem egyszerűen rövidülnek, hanem a tél szerkezete is átalakul.

Hatszáz év teleit építették újra

A kutatást az olaszországi Eurac Research kutatói vezették. A csapat gépi tanulási módszerekkel kombinálta a történelmi éghajlati adatokat, a csapadék- és hőmérsékleti rekonstrukciókat, valamint a modern hómegfigyeléseket.

A modell először azt tanulta meg, hogyan alakul ki a hótakaró különböző hőmérsékleti és csapadékviszonyok mellett. Ezután visszafelé „újraépítette” Európa teleit hónapról hónapra, egészen a 15. századig. A kutatók szerint ez az első olyan kontinensléptékű adatsor, amely ilyen hosszú időszakot fed le.

Körülbelül 1850 körül történt a fordulat

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a havas telek évszázadokon keresztül természetes ingadozásokat mutattak, de hosszú távon nem rajzolódott ki egyértelmű csökkenő trend.

Ez a helyzet azonban a 19. század közepén megváltozott. A rekonstrukció szerint nagyjából 1850 körül kezdődött el az a tartós visszaesés, amely napjainkig folytatódik.

A kutatók szerint a változás mértéke olyan jelentős, hogy nem magyarázható pusztán természetes éghajlati ingadozásokkal.

Nem egyenletesen tűnik el a hó

A vizsgálat egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a hóveszteség nem minden téli hónapot érint azonos mértékben.

Decemberben és januárban Európa egyes régiói a korábbi hóborítás akár 20 százalékát is elveszítették. Még látványosabb a változás tavasszal: áprilisban és májusban egyes területeken a hóborítás akár 30 százalékkal is csökkent, különösen az északi régiókban. Ezzel szemben február és március viszonylag stabilabbnak bizonyult.

A változás nemcsak a síelést érinti

A hótakaró szerepe jóval túlmutat a téli sportokon. A hó természetes víztározóként működik: télen felhalmozódik, tavasszal pedig fokozatosan olvad el, táplálva a folyókat és a talajvízkészleteket.

Ha kevesebb hó hullik vagy korábban olvad el, az megváltoztathatja a vízellátást, a mezőgazdasági feltételeket és az energiatermelést is. Az Alpokban például számos vízerőmű működése függ a hóolvadás ütemétől.

Magyarországon is egyre ritkábbak a havas telek

A Kárpát-medencében a változás különösen látványos. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a tartós hótakarós napok száma, különösen az alacsonyabb fekvésű térségekben.

Miközben korábban a havas tél természetes része volt az évszaknak, ma már egyre gyakoribbak az enyhe, csapadékos, de hómentes időszakok. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy ez nem átmeneti jelenség, hanem egy hosszú távú európai trend része.