Hasznos baktériumokkal csaknem felére csökkentették a paradicsom betegségét

A növényeket megtámadó baktériumok komoly veszteségeket okozhatnak a mezőgazdaságban, ám egy új kutatás arra világít rá, hogy más baktériumok éppen a növények védelmében lehetnek a segítségünkre. Kanadai kutatók olyan természetben előforduló baktériumtörzseket azonosítottak, amelyek nemcsak a paradicsom növekedését segítették, hanem jelentősen mérsékelték az egyik komoly baktériumos betegség, a paradicsom baktériumos hervadásos betegségének a súlyosságát is.

A legeredményesebb baktériumtörzzsel kezelt növényeken 28 nap elteltével 45 százalékos betegségsúlyosságot mértek, miközben a kezeletlen, fertőzött növényeknél ez az érték 85 százalék volt. Vagyis a kezelés csaknem felére csökkentette a betegség súlyosságát. A módszer még kísérleti fázisban van, de új lehetőséget kínálhat a környezetkímélőbb növényvédelemben.

Több mint 500 baktériumtörzsből indultak ki

A québeci Institut national de la recherche scientifique kutatói több mint 500 olyan baktériumtörzset vizsgáltak meg, amelyeket 2011 és 2016 között kanadai és amerikai mezőgazdasági környezetekből gyűjtöttek.

Első lépésként azt vizsgálták, mely mikroorganizmusok képesek gátolni a paradicsom betegséget okozó Clavibacter michiganensis szaporodását. A laboratóriumi tesztekben körülbelül 250 baktériumtörzs mutatott ilyen hatást.

Ezután további tulajdonságokat is figyelembe vettek, például azt, hogy az egyes baktériumok segíthetik-e a növényeket a tápanyagok és a vas felvételében. A többlépcsős kiválasztás végére 32 ígéretes jelölt maradt, amelyeket már élő paradicsomnövényeken is teszteltek.

Három baktérium bizonyult különösen ígéretesnek

A növénykísérletekben végül három baktériumtörzs emelkedett ki.

A kutatók két paradicsomfajtán és két különböző talajkeverékben vizsgálták őket. Mindhárom baktérium kedvezően befolyásolta a növények fejlődését bizonyos körülmények között, az SO16PY pedig különösen jó eredményt mutatott a 30 százalék homokot tartalmazó talajban.

Fontos eredmény volt az is, hogy a baktériumok nem akadályozták a magok csírázását. Hét nappal a kezelés után a kezelt palánták főgyökerei hosszabbak voltak, ami arra utal, hogy ezek a mikroorganizmusok nemcsak a kórokozóval szembeni védekezésben, hanem a növény fejlődésében is szerepet játszhatnak.

Egy héttel is később jelentkezhettek a tünetek

A kutatás következő szakaszában a tudósok Clavibacter michiganensis baktériummal fertőzték meg a paradicsomnövényeket.

A hasznos baktériumok nem tudták teljesen megakadályozni a betegséget: végül valamennyi fertőzött növényen megjelentek a tünetek. Jelentősen késleltették azonban azok kialakulását.

A kezeletlen növényeken általában 11–13 nap után jelentkeztek az első tünetek. Az SO16PY baktériummal kezelt növényeknél ehhez 18–20 napra volt szükség, vagyis a betegség kialakulása akár egy héttel is kitolódott.

Az IRDA16 és az SO16PC szintén lassította a folyamatot: ezeknél 15–17 nap elteltével jelentek meg a tünetek.

Majdnem megfeleződött a betegség súlyossága

A legnagyobb különbséget 28 nap elteltével figyelték meg.

A kezeletlen, fertőzött paradicsomnövényeken 85 százalékos betegségsúlyosságot mértek. Az IRDA16 kezelés mellett ez 67,5 százalékra, az SO16PC esetében 57,5 százalékra csökkent.

Az SO16PY bizonyult a legeredményesebbnek: a betegség súlyossága mindössze 45 százalék volt. Ez közel 47 százalékos csökkenést jelent a kezeletlen növényekhez viszonyítva.

Az eredmény különösen érdekes, mert a baktérium egyszerre két szempontból bizonyult hasznosnak: segítette a növény fejlődését, miközben mérsékelte a betegség hatását.