arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Az ausztráliai északnyugati partvidéken megdöbbentő jelenség zajlik: halak tízezrei sodródnak partra elpusztulva, ahogy a tengeri hőhullám egyre erősebben tombol. A Karratha melletti Gnoorea Beachen a helyiek rémisztő látványra ébredtek – a vízpart tele volt döglött halakkal. A szakértők szerint ez csupán a kezdet, hiszen a forró víztömeg tovább halad dél felé, a Ningaloo-zátony és a Cápa-öböl törékeny tengeri élővilágát fenyegetve. A helyzet azért is különösen aggasztó, mert 2010–2011-ben már történt hasonló katasztrófa, amely súlyos károkat okozott.

Szokatlanul erős hőhullám

A tenger hőmérséklete hónapok óta emelkedik, és a kutatók szerint mostanra akár 3–5°C-kal is magasabb lehet a normálisnál. Ez óriási különbség, főleg ha figyelembe vesszük, hogy az óceánok hőmérséklete általában viszonylag stabil. A műholdas adatok és az óceáni vitorlázórepülők mérései azt mutatják, hogy a felmelegedés már 200 méteres mélységben is érezhető. A Meteorológiai Iroda előrejelzései szerint a helyzet egyhamar nem fog javulni – a forró víz legalább februárig itt maradhat.

Ismétlődik a 2010–2011-es katasztrófa

Ha valakinek ismerősnek tűnik ez a történet, az nem véletlen. Tíz évvel ezelőtt Nyugat-Ausztrália már átélt egy pusztító tengeri hőhullámot, amelynek következményei hosszú évekre megváltoztatták a térség ökoszisztémáját. Akkor a Leeuwin-áramlat a szokottnál erősebb volt, és a forró vizet délre sodorta. Az eredmény? Tengeri moszatfajok tűntek el egy 100 kilométeres partszakaszon, a fésűkagyló- és rákhalászat összeomlott, a Cápa-öböl tengeri füvei elpusztultak, és a Ningaloo-zátonyon tömeges korallfehéredés történt.

Bár a mostani időjárási mintázat nem teljesen ugyanaz, sok jel arra utal, hogy hasonló hatásokkal kell számolni. A gyenge déli szelek és a megerősödő Leeuwin-áramlat ismét segítheti a forró víztömeg további terjedését.

A pusztítás már elkezdődött

A karrathai halpusztulás sajnos csak egy figyelmeztető jel. A Kimberley régióban már láthatóak a korallfehéredés első jelei, és a világörökségi védelem alatt álló Ningaloo-zátony is veszélyben van. Ha a vízhőmérséklet tovább emelkedik, az egész térség óriási veszteségeket szenvedhet el.

Nem csak a természet sínyli meg a hőhullámot – a gazdaság is. A Korall-parton élők jelentős része a halászatból és a tengeri turizmusból él, de ha a korallzátonyok károsodnak és a halállomány csökken, az rengeteg munkahelyet veszélyeztethet. A helyiek egyelőre aggódva figyelik a fejleményeket.

Mit hoz a jövő?

Az éghajlatváltozás miatt az ilyen tengeri hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek – ezt a tudósok már évek óta mondják. A világ óceánjainak 28%-a jelenleg is hőhullámok által érintett, és ha nem történik változás, ezek a jelenségek tovább súlyosbodhatnak.

A szakértők szerint bár az éghajlatváltozás szerepe nyilvánvaló, a jelenlegi ausztráliai hőhullám pontos okait még kutatni kell. Egy azonban biztos: ha nem teszünk valamit az óceánok felmelegedésének mérséklésére, az ökoszisztémák és a helyi közösségek egyaránt komoly veszteségekkel nézhetnek szembe.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!