Grönland olvadékvize Európa szélsőséges időjárására is hatással lehet

A grönlandi jégtakaró olvadásának egyik legismertebb következménye a globális tengerszint emelkedése. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy a hatások ennél jóval összetettebbek lehetnek: a hatalmas mennyiségű édesvíz az Atlanti-óceán állapotát is megváltoztathatja, és ezen keresztül akár az európai időjárás alakulására is hatással lehet.

A kutatók egy lehetséges kapcsolatot tártak fel a Grönlandról származó olvadékvíz, az Atlanti-óceán felszíni hőmérsékletének változásai, valamint a Nyugat- és Dél-Európában kialakuló tartós hőhullámok és heves nyári viharok között.

Az eredmények egyelőre nem bizonyítják, hogy a grönlandi jég olvadása közvetlenül okozná ezeket az eseményeket. Arra azonban rámutatnak, hogy az Északi-sarkvidéken zajló változások Európát is érintő folyamatokat indíthatnak el.

Édesvíz kerül az Atlanti-óceánba

A grönlandi jégtakaró felszínén nyaranta hatalmas mennyiségű olvadékvíz keletkezik. Ennek egy része végül az Atlanti-óceán északi területeire kerül.

Ez azért fontos, mert az édesvíz fizikai tulajdonságai különböznek a sós tengervízétől. Az édesebb víz kisebb sűrűségű, ezért könnyebben marad az óceán felszínének közelében, és befolyásolhatja a felszíni és mélyebb vízrétegek keveredését.

A folyamat következtében a Grönlandtól délre fekvő szubpoláris Észak-Atlanti-óceán egyes részei lehűlhetnek, miközben délebbre jóval melegebb tengervíz maradhat.

A kutatók szerint éppen ez az észak–déli hőmérsékleti különbség lehet fontos az európai időjárás szempontjából.

81,6 milliárd tonnás különbséget találtak

A kutatócsoport az 1950 és 2022 közötti időjárási adatokat elemezte, és összehasonlította azokat az éveket, amikor Nyugat-Európa felett erőteljes magasnyomású légköri képződmények alakultak ki, azokkal az időszakokkal, amikor ezek kevésbé voltak jellemzőek.

Meglepő különbséget találtak.

Az erős európai magasnyomású helyzeteket megelőző időszakokban átlagosan körülbelül 81,6 milliárd tonnával nagyobb volt a Grönlandról érkező vízlefolyás, mint a gyenge magasnyomású helyzeteket megelőző években.

A több édesvízhez hidegebb és kevésbé sós felszíni víz társult a Grönlandtól délre fekvő óceáni térségben.

Az óceán az atmoszférára is hatással lehet

Az Észak-Atlanti-óceán hőmérsékleti mintázata nem marad elszigetelt az óceánban. A tenger és a légkör folyamatosan energiát és nedvességet cserél egymással.

A kutatók szerint az északon kialakuló hidegebb, délebbre pedig melegebb tengervíz módosíthatja az Atlanti-óceán felett mozgó ciklonok aktivitását.

Ezek a légköri rendszerek hőt és nedvességet szállítanak. Amikor a meleg és nedves levegő felemelkedik, energia szabadul fel, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Nyugat-Európa felett tartós magasnyomású gerinc alakuljon ki.

Egy ilyen helyzetben csökkenhet a felhőzet és a szél, miközben több napsugárzás éri a felszínt. Ha a légköri mintázat hosszabb ideig fennmarad, jelentősen megnőhet a tartós szárazság és a hőhullámok esélye.