Mától kizsákmányolod a Földet – A Globális Túlfogyasztás Napja
Idén a globális túlfogyasztás napja augusztus 1-jére esik. A “Global Footprint Network” minden évben kiszámítja, hogy mennyit fogyaszt az emberiség a Föld erőforrásaiból, és ez mennyire haladja meg a bolygónk természetes kapacitását. A számítások alapján ez a nap jelzi, hogy az év hátralévő részében túlfogyasztásba lépünk, azaz ökológiai deficitbe kerülünk. Ebben az évben mától az emberiség ökológiai lábnyoma már meghaladja a Föld biokapacitását. Tulajdonképpen elkezdjük el hitelre használni a természeti erőforrásokat, amelyek már nem tudnak regenerálódni az adott évben.
Amikor a kereslet túlszárnyalja a kínálatot
Minden város, állam vagy nemzet ökológiai lábnyoma összehasonlítható biokapacitásával. Ha egy népesség ökológiai javak iránti kereslete meghaladja a kínálatot, akkor az adott régió ökológiai deficitet szenved.
A kínálati oldalon egy város, állam vagy nemzet biokapacitása a biológiailag produktív földterületét és tengeri területét jelenti, beleértve az erdőterületeket, legelőket, szántóföldeket, halászterületeket és beépített területeket.
A keresleti oldalon az ökológiai lábnyom méri a lakosság keresletét a növényi eredetű élelmiszerek és rosttermékek, az állattenyésztés és a haltermékek, a fa és egyéb erdei termékek, a városi infrastruktúra számára kialakított tér és az erdők iránt, amelyek elnyelhetik a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátását.
Egyetlen Föld nem elég nekünk
A globális adatok alapján jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,7 Földre lenne szükség. Magyarországon pedig az átlagfogyasztásunk még ennél is aggasztóbb, hiszen itt körülbelül két és fél Föld erőforrásaira van szükség!
Vannak nálunk telhetetlenebbek is a Földön. Az élen évek óta Katar áll, ahol az átlagfogyasztás 8,7 Földnek felel meg, míg a második helyen Luxemburg következik 7,3 Földdel. Az Európai Unió országaiban a lakosság átlagos ökológiai lábnyoma 3 Föld. Ezzel szemben a legkisebb egy főre jutó ökológiai lábnyomot olyan országok polgárai képviselik, mint Jemen, Haiti, Burundi, Ruanda vagy Kelet-Timor, ahol mindössze 0,4 Föld erőforrását használják.
Egy főre jutó CO2 kibocsátás az említett országokban
Forrás: https://ourworldindata.org/co2/country/
A globális túlfogyasztás hatásai
A bolygónk ökoszisztémái egyre nagyobb nyomás alatt vannak, ami hosszú távú környezeti károkat okoz. A természeti erőforrások túlzott használata gazdasági instabilitást is okozhat. Az erőforrások kimerülése és a természeti katasztrófák fokozódása növeli a gazdasági költségeket, és kihívást jelent a fenntartható gazdasági növekedés számára. A túlfogyasztás társadalmi következményei is súlyosak. Az erőforrások egyenlőtlen elosztása növeli a társadalmi feszültségeket és konfliktusokat. Az élelmiszer- és vízhiány, valamint a szegénység növekedése mind összefüggésben áll a túlfogyasztással.
Melyek a globális túlfogyasztás főbb okai?
Népességnövekedés
Az emberi népesség folyamatosan növekszik, ami növeli az erőforrások iránti keresletet. Több ember több élelmiszert, vizet, energiát és más erőforrást igényel.
Fogyasztói szokások
A modern társadalom fogyasztói szokásai jelentősen hozzájárulnak a túlfogyasztáshoz. Az anyagi javak és szolgáltatások iránti növekvő kereslet fokozza az erőforrások felhasználását és a hulladéktermelést.
Technológiai fejlődés
A technológiai fejlődés kétélű kard. Miközben a technológia számos emberi problémát megoldott, a természeti erőforrások soha nem látott mértékű kitermelését és kiaknázását is lehetővé tette. Egyrészt figyelemre méltó fejlődéshez vezetett például a mezőgazdasági termelékenység, az élelmiszertárolás és az elosztás terén, ami segíthet a növekvő népesség élelmezésében. Másrészt a technológiai fejlődés hozzájárult az élelmiszerek túltermeléséhez és túlfogyasztásához is.
Gazdasági fejlődés
Az iparosodás és a gazdasági növekedés a fogyasztás és a termelés növekedéséhez vezetett. Számos gazdasági modell a növekedést és a fogyasztást helyezi előtérbe, gyakran a környezeti fenntarthatóság rovására.
Forrásigényes életmód
A világ számos részén, különösen a fejlett országokban, az életmód rendkívül erőforrás-intenzív, nagyfokú fogyasztás és pazarlás jellemzi.
Fosszilis tüzelőanyag-függőség
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés az energiaellátásban jelentős szén-dioxid-kibocsátáshoz vezet, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz és a környezetromláshoz.
Urbánosítás
A gyors urbanizáció az élőhelyek pusztulásához, fokozott szennyezéshez, valamint az infrastruktúra és az erőforrások iránti nagyobb igényhez vezet.
Hulladéktermelés
A nagymértékű hulladéktermelés és a nem megfelelő hulladékgazdálkodási rendszerek kiterjedt környezetszennyezést és az erőforrások kimerülést eredményeztek.
Ez csak néhány a létező okok közül, amelyek révén kizsákmányoljuk a Földet. A globális túlfogyasztás nem csupán környezeti probléma; gazdasági és társadalmi következményei is vannak, amelyek kihatnak mindannyiunk életére. Globális összefogás szükséges ahhoz, hogy a túlfogyasztás dátumát minél későbbre toljuk. Ha élhető bolygót szeretnék hátrahagyni a következő generációk számára, fontos, hogy mindenki – egyén, közösség és kormány – felismerje saját felelősségét.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!