Genetikailag módosított növények: új remény a klímaváltozás elleni harcban?

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik legégetőbb kihívása a légkörből való szén-dioxid-eltávolítás. Egy új tanulmány szerint a megoldás részben a talpunk alatt lehet: olyan növények formájában, amelyek megnövelt gyökérrendszerrel több szenet képesek a talajban megkötni.

A megoldás gyökerei a földben rejtőznek

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kutatói szerint genetikailag módosított, „szénmegkötő” növények képesek lehetnek évente akár 0,9–1,2 gigatonna szén-dioxidot is eltávolítani a légkörből – ha elég gyorsan sikerül őket széles körben bevezetni.

Ez a mennyiség hétszerese annak a szén-dioxidnak, amit jelenleg az összes globális karbonkredit-rendszer kompenzálni tud.

Miért van erre égető szükség?

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint évente 5–16 milliárd tonna CO₂-t kellene eltávolítanunk a légkörből ahhoz, hogy stabilizálni tudjuk a klímát. Ez természetesen csak a kibocsátás csökkentésével együtt lehet hatékony.

Ha nem cselekszünk gyorsan, extrém időjárás, terméskiesés, járványok és tengerszint-emelkedés formájában már belátható időn belül súlyos következményekkel számolhatunk.

Hogyan működik a szénmegkötő növény?

A tanulmányban bemutatott növények genetikailag úgy módosítottak, hogy nagyobb és mélyebb gyökérrendszerrel rendelkezzenek. Ez lehetővé teszi, hogy a növény több szenet raktározzon el a talajban, hosszabb időre. A talaj természetes széntározó – ha jól használjuk, kulcsszereplője lehet a klímavédelemnek.

A technológiai terjedés kihívásai

A kutatók összevetették a szénmegkötő növények bevezetésének potenciálját más mezőgazdasági technológiák (pl. műtrágyák, hibrid vetőmagok, GMO-k) történeti terjedésével. A GMO-növények például 11 év alatt jutottak el a korai használattól a globális elterjedésig – és még így is csak a termőföldek 13%-án alkalmazzák őket.

A szénmegkötő növények esetében hasonló akadályok (szabályozás, társadalmi ellenállás) állhatnak az elterjedés útjában – kivéve, ha komoly ösztönzők, például karbonkreditek társulnak hozzájuk.

Miért lehet ez a leggyorsabban bevethető klímamegoldás?

Számos más szénelnyelési technológia (pl. kőzetbe történő tárolás, légköri CO₂-szűrés) még kezdeti fázisban van, iparági infrastruktúra nélkül. Az enhanced root crops ezzel szemben a meglévő mezőgazdasági rendszerekre építhető, a gazdák megszokták az új fajták alkalmazását, és a talaj világszerte kimerült széntartalomban – tehát van hova raktározni a szén-dioxidot.

Fontos, de nem elég

A kutatás vezetője, Daniela Faggiani-Dias hangsúlyozza: „Ez nem csodaszer, hanem egy fontos eszköz a klímavédelem szerszámosládájában.” Egyedül ez a megoldás nem lesz elég, de a szénmegkötő növények kombinálva más technológiákkal jelentős hatást gyakorolhatnak a globális kibocsátásra.

Mi következik most?

A kutatók által kidolgozott elemzési keretrendszer más szénmegkötő technológiákra is alkalmazható, így segíthet megbecsülni, milyen gyorsan és milyen mértékben képesek ezek elterjedni a gyakorlatban.

A tanulmány teljes terjedelemben az Environmental Research Letters szaklapban olvasható.

A klímaváltozás elleni küzdelem nem egyetlen megoldásról, hanem együttműködő technológiák kombinációjáról szól. A szénmegkötő gyökérzettel rendelkező növények gyors, praktikus és költséghatékony eszközök lehetnek, amelyek új színt vihetnek a mezőgazdaság és a környezetvédelem kapcsolatának térképére.