Gazdagabb az élővilág a kevésbé rendezett erdőkben

A legtöbb ember számára az ideális erdő rendezett, tiszta és átlátható. A kidőlt fatörzsek, a korhadó ágak vagy a kisebb erdei tisztások sokak szemében a hanyagság jeleinek tűnnek. A természet azonban egészen másképp működik.

Egy új német kutatás szerint az erdők élővilága kifejezetten profitál abból, ha az élőhely nem teljesen egyforma és rendezett. A kutatók azt találták, hogy a holtfák, a kisebb lombkorona-nyílások és a változatos szerkezetű erdőrészletek több madár- és denevérfaj számára teremtenek megfelelő életfeltételeket.

A természet szereti a változatosságot

A kutatást a németországi Fekete-erdő Nemzeti Parkban végezték. A szakemberek célzott beavatkozásokkal növelték az erdő szerkezeti sokféleségét.

Az eredmények szerint már viszonylag kis változtatások is jelentősen növelték a madarak és denevérek fajgazdagságát. A kutatók úgy vélik, hogy a különböző mikroélőhelyek megjelenése új táplálkozó-, búvó- és fészkelőhelyeket hozott létre.

A holtfa nem hulladék

A modern erdőgazdálkodás hosszú időn keresztül gyakran eltávolította a kidőlt vagy elhalt fákat. Ma már egyre több kutatás mutatja, hogy ezek az elemek kulcsszerepet töltenek be az erdei ökoszisztémákban.

A korhadó fatörzsek gombák, rovarok, mohák és zuzmók százainak biztosítanak élőhelyet. A harkályok és más odúlakó madarak gyakran elhalt vagy pusztuló fákban alakítják ki fészkeiket, amelyeket később számos más faj is használ. Egyes vizsgálatok szerint a holtfában gazdag erdőkben akár 23 százalékkal nagyobb lehet a biodiverzitás, mint a hasonló, de holtfában szegény állományokban.

A madarak és a denevérek másképp reagálnak

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a különböző állatcsoportok eltérően reagáltak az élőhely változásaira.

A denevérek elsősorban a nyitottabb területeket és a változatos szerkezetet használták ki, amelyek megkönnyítették számukra a tájékozódást és a rovarvadászatot. A madarak esetében viszont a holtfák jelenléte bizonyult különösen fontosnak.

A kutatók több olyan faj megjelenését is megfigyelték, amelyek szorosan kötődnek az elhalt faanyaghoz, köztük különböző harkályfajokat.

Az idős erdők természetes állapota sem „rendezett”

Sokan úgy gondolják, hogy az érintetlen erdők szabályosak és rendezettek. A valóság ennek éppen az ellenkezője.

Az idős erdőkben folyamatosan hullanak ki fák, különböző korú egyedek nőnek egymás mellett, és jelentős mennyiségű holtfa halmozódik fel. Ez a szerkezeti összetettség teremti meg azt a sokféle élőhelyet, amelyre az erdei élőlényeknek szükségük van.

A természetvédelmi szakemberek szerint éppen ez a változatosság teszi az idős erdőket a biodiverzitás kiemelkedő központjaivá.

Magyarország számára is fontos tanulság

Hazánk erdeiben is egyre nagyobb figyelmet kap a természetközeli erdőgazdálkodás. Több nemzeti parkban és állami erdőterületen már ma is hagynak vissza holtfát, illetve olyan erdőrészleteket, ahol minimális emberi beavatkozás történik.

A klímaváltozás korában ennek további előnye is lehet. A szerkezetileg változatos erdők általában ellenállóbbak a szélsőséges időjárással, a kártevőkkel és az aszályokkal szemben. A biodiverzitás növelése így nemcsak természetvédelmi, hanem erdőgazdálkodási szempontból is fontos lehet.