Elérkezett a forró valóság kora: az emberiség még mindig a saját bolygóját fűti

A modern világ kényelme, közlekedése és ipara mind a fosszilis tüzelőanyagokra – szénre, olajra és földgázra – épült. Ezek biztosítják az energia 80%-át világszerte. Ám ennek súlyos ára van: az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid az utóbbi 200 évben több mint 50%-kal növelte a légkör üvegházhatású gázainak szintjét, ezzel mesterségesen melegítve a Földet.

A tudósok ma már egyértelműen bizonyították: az ipari forradalom óta mért globális hőmérséklet-emelkedés 100%-ban emberi eredetű. A fosszilis energiaforrások égetése, az erdőirtások és az ipari termelés együtt olyan mértékű szén-dioxidot bocsátanak ki, amit a természetes folyamatok már nem tudnak ellensúlyozni.

A Föld láza emelkedik

A NASA adatai szerint 2023 volt az eddigi legmelegebb év, és az utolsó tíz évből nyolc rekordot döntött. Az átlaghőmérséklet mára 1,3 °C-kal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de a klímarendszer szempontjából óriási különbség.
Minden tizedfoknyi melegedés extrém időjárási eseményekkel jár: hőhullámok, aszályok, heves esőzések és erdőtüzek sújtanak olyan területeket is, ahol korábban ritkák voltak.

A sarkvidéki jég olvadása, a tengerszint-emelkedés és az óceánok savasodása már most átalakítja a bolygó ökológiai és gazdasági rendszerét. A klímaváltozás tehát nem a jövő problémája – már a jelen valósága.

Miért nehéz lemondani a fosszilis energiáról?

A világ energiaéhsége folyamatosan nő. A fosszilis energiahordozók továbbra is olcsók, könnyen elérhetők és gazdaságilag beágyazottak. A szén és az olaj a fejlődő országok számára még mindig a gazdasági növekedés záloga, míg a fejlettebb országok nehezen vállalják az átállás rövid távú költségeit.

A megújuló energiaforrások – nap-, szél- és geotermikus energia – rohamosan fejlődnek, de az infrastruktúra és az energiatárolás még nem tudja teljesen kiváltani a fosszilis rendszert. A világ tehát egy átmeneti korszakban van: tudjuk, mit kellene tennünk, de még mindig túl lassan tesszük.

A fordulópont: cselekedni most kell

A Párizsi Klímaegyezmény célja, hogy a felmelegedést 1,5 °C alatt tartsuk, de ehhez 2030-ra a globális kibocsátásnak legalább felére kell csökkennie.
Ehhez nemcsak kormányzati döntésekre, hanem vállalati és egyéni felelősségvállalásra is szükség van:

• Energiahatékonyság növelése az otthonokban és iparban

• Elektromos közlekedés, tömegközlekedés előnyben részesítése

• Fenntartható fogyasztás és tudatos vásárlás

A fosszilis korszak vége nem elkerülhetetlen katasztrófa, hanem lehetőség is – egy tisztább, egészségesebb bolygó felé vezető út.

A kérdés már nem az, hogy tudjuk-e, miért melegszik a Föld – hanem az, hogy mikor merünk végre változtatni.

Fotó: AI