Fenntarthatósági célokat támogató új gazdasági mutatórendszert fejlesztettek ki magyar kutatók

A GDP-t felváltó, fenntarthatóságra koncentráló új mutatórendszert dolgoztak ki magyar kutatók, amely a gazdasági tevékenység környezeti és társadalmi hatásait is méri. Erről Áder János, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke beszélt a World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) plenáris ülésén, a Pesti Vigadóban.

Miért van szükség új mutatórendszerre?

Áder János szerint a GDP, bár fontos mérőszám, nem mutatja meg a gazdasági tevékenység rejtett költségeit, például a vízszennyezést, a termőföld degradációját vagy a biológiai sokféleség csökkenését. Ezeket a negatív externáliákat figyelmen kívül hagyni hosszú távon társadalmi és gazdasági problémákhoz vezet. „A GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – hangsúlyozta.

A magyar módszertan kulcselemei

A magyar javaslat három új mérőszámot kombinál:

1. sGDP (Fenntarthatóságra fókuszáló GDP):
   Ez a mutató a gazdasági teljesítmény valódi értékét méri, amely figyelembe veszi az ökológiai források megőrzését, a társadalmi költségeket, valamint a fair elosztást.
2. Fenntarthatósági Teljesítmény Keret Indikátor (SPFI):
   Ez az indikátor nyomon követi a természeti erőforrások felhasználását, és rávilágít azokra a tényezőkre, amelyek a hagyományos GDP-ben rejtve maradnak.
3. GDP-n túli jóléti mutató (WBGI):
   Ez a mutató a társadalmi jólét szintjét méri, és összehasonlíthatóvá teszi az országok fenntarthatósági fordulatát.

Hogyan segítenek az új mutatók?

Az új mutatórendszer kevesebb (nyolcvan) indikátorral dolgozik, mint más nemzetközi modellek, így egyszerűbb, mégis átfogó képet ad. Az országok sajátosságaihoz adaptálható, lehetővé téve a helyi körülmények figyelembevételét. Ez segíti a döntéshozókat abban, hogy pontosabban meghatározzák a fenntarthatósági beavatkozások irányait.

„Ez a módszer eltünteti a GDP vakfoltjait, és reális képet nyújt a gazdasági-társadalmi-környezeti folyamatokról” – mondta Áder János.

Globális összefüggések

Áder János megemlítette, hogy az ENSZ legutóbbi értékelése szerint a jelenlegi ütemben több mint hatvan évre lenne szükség a fenntarthatósági célok eléréséhez – jóval több, mint az eredetileg tervezett tizenöt év. Hozzátette, hogy világszerte kutatócsoportok és szervezetek, például az ENSZ, az OECD és a Világbank, dolgoznak a GDP-t kiegészítő mérőrendszereken.

A WSF jelentősége

A World Science Forum plenáris ülésén tudósok, politikusok és nemzetközi szervezetek képviselői vitatták meg a fenntarthatóság jövőjét. Az esemény egyik központi témája az ENSZ idén őszi „Paktum a jövőért” című dokumentumának megvalósítása volt, amely globális összefogást sürget a fenntarthatósági célok érdekében.

Az új magyar módszertan példaértékű lehet a világ számára, mivel egyszerre kínál átlátható, mérhető és adaptálható megoldást a fenntarthatósági kihívásokra.