arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Egy elképesztő természeti esemény rázta meg a bolygót 2023-ban, amikor egy hatalmas földcsuszamlás következtében kialakult mega-cunami Grönland egyik elszigetelt fjordjában. A hullám magassága elérte a 200 métert, ami egy felhőkarcoló méretének felel meg. A jelenség azonban nemcsak helyi hatással járt, a Föld szó szerint „rezgett” napokon keresztül.

A kutatók szerint ez az esemény teljesen új szintre emelte a cunamikkal kapcsolatos ismereteinket, és rávilágított arra, hogy a klímaváltozás milyen extrém következményekkel járhat.

 

Egy hegyomlás indította el a pusztító hullámot

A mega-cunami 2023. szeptember 16-án keletkezett, amikor több mint 25 millió köbméter kőzet és jég szakadt le egy hegyoldalról, és a Dickson-fjordba zuhant. Ez az óriási tömeg hatalmas energiával csapódott a vízbe, ami azonnal egy extrém méretű hullámot hozott létre.

A hullám végigsöpört a szűk fjordon, visszaverődött a partfalakról, majd újra és újra végigszáguldott a vízfelületen. Bár a terület lakatlan volt, a cunami így is jelentős károkat okozott egy kutatóállomáson.

 

A Föld napokig „zúgott” a cunami miatt

Az esemény egyik legmegdöbbentőbb következménye az volt, hogy a cunami nem múlt el gyorsan. A víz a fjordban oda-vissza mozgott, úgynevezett „állóhullámot” hozva létre, amely több mint egy héten keresztül fennmaradt.

Ez a mozgás folyamatos, alacsony frekvenciájú rezgéseket keltett, amelyeket szeizmikus állomások világszerte érzékeltek. A jelenség kilenc napon át tartott, és teljesen összezavarta a tudósokat, akik eleinte nem tudták, mi okozza a rejtélyes „földrengésszerű” jeleket.

 

Műholdak oldották meg a rejtélyt

A kutatók végül műholdas megfigyelések segítségével fejtették meg az esemény részleteit. A NASA és más nemzetközi szervezetek SWOT és Sentinel-2 műholdjai pontos adatokat szolgáltattak a vízfelszín mozgásáról.

Ezek az adatok megmutatták, hogy a fjord egyik oldalán a vízszint akár több mint egy méterrel is magasabb volt, mint a másikon, ami bizonyította az oda-vissza „lengő” mozgást.

Ez volt az első alkalom, hogy egy ilyen jelenséget ennyire részletesen sikerült megfigyelni.

 

A klímaváltozás szerepe

A tudósok szerint a mega-cunami kialakulásában a klímaváltozás is szerepet játszhatott. A felmelegedés miatt a gleccserek olvadnak, a permafroszt pedig instabillá válik, ami növeli a földcsuszamlások kockázatát.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben hasonló események gyakoribbá válhatnak, különösen a sarkvidéki régiókban.

A grönlandi mega-cunami nemcsak egy extrém természeti esemény volt, hanem egy figyelmeztetés is. Megmutatta, hogy a bolygónk rendszerei szorosan összefüggnek, és egyetlen esemény hatása akár globális szinten is érezhető lehet.

A legfontosabb tanulság, hogy a klímaváltozás nemcsak lassú folyamatokat indít el, hanem hirtelen és drámai eseményeket is kiválthat. A kérdés már nem az, hogy történnek-e ilyen jelenségek,  hanem az, hogy mennyire leszünk felkészülve rájuk.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!