arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Miközben a mikrobiomkutatás fókuszában eddig főként a baktériumok álltak, egy új tudományos felfedezés a figyelmet egy szinte teljesen elfeledett mikrobacsoportra irányítja: az archaeákra. Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban azonosított egy eddig ismeretlen metántermelő archaea fajt az emberi bélrendszerben – a Methanobrevibacter intestini sp. nov., WWM1085 törzset –, amely gyökeresen átalakíthatja az emberi emésztésről és egészségről alkotott képünket.

Kik azok az archaeák, és miért nem beszéltünk róluk eddig?

Az archaeák az élet három nagy birodalmának egyikét alkotják, a baktériumok és az eukarióták mellett. Bár mikroszkópos méretűek, és megjelenésük hasonlít a baktériumokéhoz, belső felépítésük és genetikai kódjuk alapvetően különböző. Sokan úgy gondolják, hogy kizárólag szélsőséges környezetekben – például forró forrásokban vagy sós tavakban – élnek, ám valójában az emberi bélrendszer is otthont ad nekik.

Az úgynevezett metanogén archaeák – köztük a most felfedezett új faj is – metánt állítanak elő hidrogén és szén-dioxid lebontásával, ami kulcsfontosságú lehet az emésztés és az anyagcsere szempontjából. Azonban az archaeák oxigénérzékenysége és nehézkes laboratóriumi tenyészthetőségük miatt eddig meglehetősen nehezen kutathatóak voltak.

Két új törzs, új kérdések

A Grazi Orvostudományi Egyetem, a német DSMZ kutatóintézet és az Illinoisi Egyetem kutatói a Methanobrevibacter intestini mellett izolálták a Methanobrevibacter smithii új változatát is, amely a GRAZ-2 nevet kapta. Mindkét törzs különleges anyagokat termel: az előbbi borostyánkősavat, az utóbbi hangyasavat – mindkét vegyület képes befolyásolni más bélmikrobák működését és az emberi szervezet gyulladásos folyamatait.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy még a legkisebb genetikai eltérések is radikálisan eltérő biológiai hatásokat eredményezhetnek. A felfedezés új perspektívát nyit a mikrobiom egyensúlyának és az egészség összefüggéseinek megértésében.

Megszületett az „archeóma” fogalma

A kutatás új fogalmat is életre hívott: archeóma, amely az emberi testben élő archaeák összességére utal – hasonlóan a jól ismert baktériumokból álló mikrobiomhoz. A tudósok úgy vélik, az archaeák nem csupán mellékszereplők, hanem aktív formálói lehetnek az egészség és betegség dinamikájának, különösen az emésztőrendszerben.

Christine Moissl-Eichinger professzor, a tanulmány vezető kutatója szerint az archaeák eddig méltatlanul háttérbe szorultak: „Jelentős szerepük lehet a bélműködésben, a gázmetabolizmusban, és akár bizonyos krónikus betegségek kialakulásában is.”

Az új lehetőségek kapuja

A kutatók mostantól célzott mechanikai vizsgálatokat végezhetnek a frissen izolált törzsekkel – ez az első lépés ahhoz, hogy jobban megértsük szerepüket az egészségmegőrzésben és új terápiás lehetőségeket fejlesszünk ki.

A Methanobrevibacter intestini és a GRAZ-2 még csak a jéghegy csúcsát jelentik. A felfedezés új kérdéseket vet fel: Milyen más, eddig ismeretlen mikrobák élhetnek bennünk? Hogyan befolyásolják az emésztést, a gyulladást vagy épp a hangulatunkat?

A válaszok talán már ott rejtőznek bennünk – csupán fel kell ismernünk a csendes társbérlőink jelentőségét.

Képzeljük el, mit hozhat a jövő, ha végre nemcsak a baktériumokat, hanem az archaeákat is a mikrobiom egyenrangú tagjaként kezdjük kezelni.

Íme néhány izgalmas lehetőség:

Személyre szabottabb bélflóra-terápia

Ha megértjük, hogy egyes archaeák hogyan befolyásolják az emésztést, a gyulladást vagy a gázképződést, egyénre szabott probiotikumokat fejleszthetünk – nemcsak baktériumokkal, hanem célzott archaeákkal is.

Új terápiás célpontok krónikus betegségeknél

Az archaeák által termelt vegyületek – mint a borostyánkősav vagy a hangyasav – kulcsszerepet játszhatnak gyulladásos, metabolikus vagy akár neurológiai betegségek kialakulásában. Ha jobban értjük ezeket a hatásokat, új kezelési módokat dolgozhatunk ki például irritábilis bél szindrómára, Crohn-betegségre vagy autoimmun zavarokra.

A mikrobiom egyensúlyának finomhangolása

A baktériumok és archaeák közti interakciók egyensúlya döntő lehet a bélflóra stabilitása szempontjából. Elképzelhető, hogy egyes panaszokat – puffadás, székrekedés, hasmenés – nemcsak bakteriális egyensúlyzavar, hanem archaeális túlszaporodás vagy hiány is okozhat.

Kapcsolat az agy és a bél között

Ahogy a bél-agy tengely kutatása fejlődik, könnyen lehet, hogy az archaeák is szerepet játszanak hangulatunk, szorongásunk vagy viselkedésünk szabályozásában, például azáltal, hogy közvetve befolyásolják a neurotranszmitterek termelését vagy gyulladásos folyamatokat.

Új kutatási irányok és diagnosztikai eszközök

Az archaeák genetikai és anyagcsere-profiljának feltérképezése új biomarkerek felfedezéséhez is vezethet, melyek segítségével hamarabb és pontosabban lehet majd diagnosztizálni bizonyos bélrendszeri vagy gyulladásos betegségeket.

Ahhoz, hogy valóban megértsük az egészség és betegség mélyebb összefüggéseit, túl kell lépnünk a baktériumcentrikus szemléleten, és figyelmet kell fordítanunk a „csendes lakótársainkra” is – az archaeákra. Lehet, hogy ők lesznek a mikrobiom következő nagy áttörésének kulcsszereplői.

A tanulmány az International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology folyóiratban jelent meg.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!