Ezért figyelj oda jobban a mosdókagyló tisztaságára

Mindannyian ismerjük a rutint: hazaérünk, kezet mosunk, és úgy érezzük, hogy máris megszabadultunk a külvilág összes szennyeződésétől. Te gondoltál már arra, hogy a mosdókagylód valójában mennyire tiszta ? Egy új kutatás szerint érdemes alaposabban szemügyre venni azt a fényes, csillogó fürdőszobai eszközt, melyben nap mint nap megmosod a kezed.

A Flinders Egyetemen végzett kutatás feltárta, hogy a mosdókagylók nem is olyan ártalmatlanok, mint gondolnánk. Kiderült, hogy a kagylóban és a lefolyóban kialakuló biofilmek – azok a nyálkás rétegek, amiket legszívesebben figyelmen kívül hagynánk – valójában kórokozók melegágyai lehetnek.

Claire Hayward, a kutatás vezetője, aki a Flinders Egyetem Környezetegészségügyi Tanszékén dolgozik, elmondta, hogy ezek a biofilmek tele vannak olyan mikroorganizmusokkal, amelyek egy része komoly betegségeket okozhat. És itt jön a meglepetés: az otthoni mosdókagylókban sokszínűbb baktériumközösség él, mint a kórházakban találhatóakkal.

Még megdöbbentőbb, hogy az otthoni mosdókagylókból vett mintákban magasabb volt a Legionella baktérium jelenléte, mint a kórházi mintákban. Ez az a baktérium, amely a rettegett Legionárius-betegséget okozza – egy olyan súlyos tüdőgyulladást, amelynek következményei végzetesek is lehetnek. Egy friss melbourne-i járvány, melyet egy vízhűtőrendszer okozott, közel 90 embert fertőzött meg, és két halálesethez vezetett.

Gondoltál már arra, hogy minden alkalommal, amikor kezet mosol, nem csak tisztítod magad, hanem potenciálisan új baktériumokat is hozol a mosdókagylóba? Úgy tűnik, ezek a kórokozók különböző forrásokból érkezhetnek: magunktól, a vízellátásból, vagy akár biológiai hulladékból.

A kutatók aprólékosan összehasonlították a kórházi és otthoni mosdókagylók biofilmjeit, hogy felmérjék a fertőzés kockázatát és az esetleges szennyeződés forrásait. Az eredmények azt mutatják, hogy az otthoni környezetben a mosdókagylók még többféle baktériumot tartalmazhatnak, részben azért, mert a kórházakban rendszeresebb a tisztítás és a higiéniai szabályok betartása.

Egy másik figyelemre méltó felfedezés, hogy az otthoni ápolásban részesülő emberek számára ez komoly kockázatot jelenthet. Az otthoni egészségügyi ellátás terjedése – amelynek célja, hogy csökkentse a kórházakra nehezedő nyomást – új kihívásokat hozhat magával.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy az otthoni ápolásban részesülő betegeknek meg kell tanulniuk a fertőzésmegelőzési gyakorlatokat, például a mosdókagylók és csapok rendszeres tisztítását hatékony fertőtlenítőszerekkel. Emellett komoly aggodalmat kelt az antimikrobiális rezisztencia kérdése is.

„A mosdókagylók csaptelepeiben és lefolyóiban kialakuló biofilmek nem csak kórokozó mikrobákat rejthetnek, de növelhetik az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának kockázatát is” – mondta Claire Hayward.

Még olyan helyeken is, mint a kórházak és otthonok, meglepően magas volt a káros és agresszív baktériumok jelenléte – olyanoké is, amelyek nem is vízi környezetből származnak. Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy nem ártana alaposabban átgondolni a mosdókagylók tisztításának módját, és esetleg új tervezési megoldásokat is keresni.

Az Ausztrál Egészségügyi Fertőzésmegelőzési és Ellenőrzési Irányelvek szerint a kézmosó kagylókat naponta kétszer kellene tisztítani mosószerrel, hasonlóan a más, gyakran érintett felületekhez. A kutatás eredményei a Science of the Total Environment című folyóiratban jelentek meg.