Évtizedekkel előre jelezhető lehet az Antarktisz jégvesztesége

Az Antarktisz jégtakarójának jövője a klímaváltozás egyik legnagyobb kérdése. A kontinens több millió négyzetkilométeres jégtömege elegendő vizet tárol ahhoz, hogy teljes olvadása esetén több tíz méterrel emelje meg a világtenger szintjét. Bár ilyen forgatókönyv belátható időn belül nem várható, már viszonylag kis változások is komoly hatással lehetnek a part menti térségekre.

Egy új kutatás szerint azonban a jégveszteség jövőbeli alakulása sokkal pontosabban előre jelezhető lehet, mint azt korábban gondolták. A kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amely akár évtizedekkel korábban képes felismerni azokat a jeleket, amelyek egy gleccser felgyorsuló visszahúzódására utalnak.

A gleccserek nem egyik napról a másikra omlanak össze

A közvéleményben gyakran úgy jelenik meg a jégveszteség, mintha egy gleccser egyszer csak hirtelen összeomlana. A valóságban azonban ezt hosszú ideig tartó fizikai folyamatok előzik meg.

A kutatók szerint a jég vastagságának változása, a felszín lejtése, a jégáramlás sebessége és a tengerrel érintkező részek mozgása már évekkel vagy akár évtizedekkel korábban jelezheti, hogy egy gleccser instabilabbá válik. Ezek az apró változások eddig is mérhetők voltak, de nehéz volt megállapítani, melyek vezetnek valóban jelentős jégveszteséghez.

A mesterséges intelligencia új összefüggéseket talált

A kutatás során a tudósok nagy felbontású műholdas megfigyeléseket, jégáramlási adatokat és fejlett számítógépes modelleket elemeztek.

A rendszer képes felismerni azokat a mintázatokat, amelyek az emberi szem számára gyakran láthatatlanok. A kutatók szerint így sokkal korábban azonosíthatók azok a gleccserek, amelyek a következő évtizedekben jelentős tömegvesztés elé nézhetnek.

Ez nem azt jelenti, hogy pontosan megmondható egy adott gleccser összeomlásának időpontja, hanem azt, hogy a hosszú távú kockázatok jóval megbízhatóbban becsülhetők meg.

Miért ennyire fontos a korai előrejelzés?

Az Antarktisz jégtakarója közvetlenül befolyásolja a globális tengerszintet.

Ha a kutatók pontosabban tudják előre jelezni, mely térségek lesznek instabilak, a klímamodellek is megbízhatóbbá válhatnak. Ez segítheti a part menti városok tervezését, az árvízvédelmi beruházásokat és a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztéseket.

A szakértők szerint a tengerszint-emelkedés nem egyszeri esemény, hanem több évtizedes folyamat, amelynek üteme nagymértékben függ attól, milyen gyorsan veszít tömegéből az antarktiszi jégtakaró. A NASA adatai szerint az Antarktisz 2002 óta átlagosan évente mintegy 135 milliárd tonna jeget veszít.

A meleg óceánvíz kulcsszerepet játszik

Az elmúlt évek kutatásai egyre inkább arra utalnak, hogy az Antarktisz jégveszteségének egyik fő mozgatórugója nem a felszíni olvadás, hanem a melegedő óceán.

A viszonylag meleg tengervíz alulról olvasztja a selfjégeket, amelyek természetes támaszként lassítják a szárazföldi gleccserek mozgását. Ha ezek a jégtámaszok meggyengülnek, a gleccserek gyorsabban csúsznak az óceán felé, felgyorsítva a tengerszint emelkedését. Az új előrejelzési módszer ezt a folyamatot is figyelembe veszi.