Európa védtelen az Afrikából érkező halálos járványokkal szemben

Öt évvel a koronavírus-járvány kirobbanása után a világ még mindig a járványok fenyegetésével néz szembe. Miközben Ukrajnában a HIV-vírus terjedése okoz súlyos problémát, Nigériában a Lassa-láz szedi áldozatait, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig egy új, ismeretlen vérzéses láz jelent meg, amely már több tucat ember halálát okozta – mindössze 48 órával a diagnózis után. Az Európai Unió csak összehangolt fellépéssel védekezhetne ezekkel a fenyegetésekkel szemben, mégis nagy a széthúzás és az egyetértés hiánya.

Egy rejtélyes halálos kór a Kongói Demokratikus Köztársaságban

Január 21-én egy nyugat-kongói városban, Bolokóban ütötte fel a fejét egy új, ismeretlen betegség. Az első megbetegedés három gyermekhez köthető, akik denevért fogyasztottak – a feltételezések szerint innen indulhatott el a fertőzés. Az új kór tünetei drámaiak és sokkolóak: a betegek rövid idő alatt belső és külső vérzéses tüneteket produkálnak, majd a diagnózist követő két napon belül elhaláloznak.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a helyi egészségügyi intézmények kapacitáshiánnyal küzdenek. A betegség kitörése óta már közel 500 fertőzést regisztráltak, de a valós szám ennek többszöröse lehet, mivel sokan nem jutnak el időben orvosi ellátásra. Február 9-én a járvány második hulláma Bomate városában kezdődött, ahol a WHO afrikai irodája megpróbált felkészülni a helyzet kezelésére. A minták elemzése azonban aggasztó eredményeket hozott: a kórokozó nem azonos sem az ebolával, sem a maláriával – vagyis egy új, ismeretlen vírusról lehet szó.

Nigériában a Lassa-láz szedi áldozatait

Miközben Kongóban az új vérzéses betegség okoz pánikot, Nigériában a Lassa-láz terjedése okoz egyre nagyobb problémát. A WHO legfrissebb adatai szerint már több mint 80 ember halt meg a vírus miatt, és a fertőzések száma meghaladta a 400-at. A halálozási arány közel 20%, és a legérintettebb állam Ondo, ahol a fertőzések 34%-át regisztrálták.

A Lassa-lázat patkányok terjesztik, amelyeket gyakran fogyasztanak az alacsony életszínvonalú térségekben élők. Az emberek közötti terjedés a fertőzött személy testnedvei révén történik, így a vírus kórházi környezetben is könnyen terjedhet. A nigériai egészségügyi hatóságok fokozott megfigyelést és védelmi intézkedéseket rendeltek el, de az egészségügyi ellátórendszer túlterhelt, és a lakosság szegénysége tovább nehezíti a védekezést.

A HIV még mindig komoly fenyegetés Ukrajnában

Bár a nyugati világban a HIV-et gyakran múltbeli problémaként kezelik, Ukrajnában évről évre romlanak a mutatók. A háború sújtotta országban tavaly 9 769 új HIV-fertőzést regisztráltak, és közel 160 ezer ember él HIV-pozitív státuszban. A kezelés elérhetősége kulcsfontosságú lenne, de a gazdasági nehézségek és a háborús helyzet miatt az ukrán egészségügy nem képes önállóan biztosítani az ellátást.

Miért nincs Európa felkészülve?

A koronavírus-járvány rávilágított arra, hogy az EU-tagállamok egészségügyi rendszere nem működik összehangoltan. Az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) 2021-ben jött létre azzal a céllal, hogy központilag koordinálja a járványokra való felkészülést. A rendszer azonban megbukni látszik: a tagállamok nem osztják meg egymással a gyógyszerkészleteikre és védelmi kapacitásaikra vonatkozó adatokat, mivel ezek nemzetbiztonsági kérdésnek számítanak.

Laurent Muschel, a HERA igazgatója szerint ez a bizalmatlanság súlyos következményekkel járhat. Ha egy ország nincs megfelelően felkészülve egy járványra, az nemcsak egészségügyi kockázatot jelent, hanem geopolitikai sebezhetőséget is teremt. Az ellátási láncok sérülése, a pánik és az állami kapacitások összeomlása akár katonai fenyegetettséget is előidézhet.

Mit tanulhatunk a múltból?

A történelem bebizonyította, hogy a járványok elleni védekezés csak akkor lehet hatékony, ha nemzetközi szinten, összehangolt stratégiával történik. A koronavírus-járvány idején az EU végül képes volt közösen vakcinákat beszerezni és elosztani, de a kezdeti káosz és ellátási hiány is megmutatta, hogy mennyire sérülékeny a rendszer.

A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet, hogy a világ egy újabb globális járvány küszöbén állhat. A Kongóban, Nigériában és Ukrajnában zajló események egyértelmű jelei annak, hogy a járványokkal való küzdelem még nem ért véget. Ha Európa nem lép gyorsan és hatékonyan, könnyen megismétlődhet a 2020-as forgatókönyv – és ezúttal talán még súlyosabb következményekkel.

Forrás: euronews