Európa hegyi növényei váratlan módon reagálnak a klímaváltozásra

A hegyvidéki területeket a biológiai sokféleség fellegvárainak tartják. Az Alpok, a Kárpátok és más európai hegységek különleges növényfajoknak adnak otthont, amelyek gyakran kizárólag egy-egy régióban fordulnak elő.

A tudósok hosszú ideig úgy gondolták, hogy a felmelegedés hatására a növények egyszerűen egyre magasabbra húzódnak a hegyoldalakon. Egy új, több ezer mintaterületet elemző kutatás azonban azt mutatja, hogy a valóság ennél jóval bonyolultabb. A növényközösségek átalakulása nem egységes, és a különböző ökoszisztémák teljesen eltérően reagálnak a klímaváltozásra.

A hideget kedvelő fajok tűnnek el a leggyorsabban

A kutatók több mint hatezer európai mintaterületet vizsgáltak meg. Az adatok 12–78 évet öleltek fel, így a tudósok hosszú távon követhették nyomon a növényközösségek változását.

Az eredmények szerint a hegycsúcsokon élő, hideghez alkalmazkodott növények sokkal gyorsabban tűnnek el, mint a síkvidéki erdők vagy gyepek növényfajai. Egyes becslések szerint a változás sebessége akár ötször nagyobb lehet a magashegyi területeken.

A legnagyobb veszélyben azok a fajok vannak, amelyek már most is a hegycsúcsok közelében élnek. Számukra ugyanis egyszerűen nincs magasabban fekvő terület, ahová tovább vándorolhatnának.

A melegkedvelő növények egyre nagyobb teret nyernek

A kutatók egy érdekes jelenséget is azonosítottak.

A növényközösségekben fokozatosan nő a melegebb éghajlatot kedvelő fajok aránya, miközben a hidegtűrő növények visszaszorulnak. Ez a folyamat Európa szinte minden vizsgált ökoszisztémájában megfigyelhető volt.

Az erdőkben és a gyepekben a melegkedvelő növények elsősorban új fajok megjelenésével terjednek. A hegyvidékeken azonban inkább a hideghez alkalmazkodott növények eltűnése alakítja át az ökoszisztémákat.

A növények nem tudnak lépést tartani a felmelegedéssel

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az úgynevezett klimatikus adósság jelensége.

Ez azt jelenti, hogy a növényközösségek lassabban reagálnak, mint ahogyan a klíma változik. A hőmérséklet már megváltozott, a növényzet összetétele azonban még nem alkalmazkodott teljesen az új körülményekhez.

Ez rövid távon stabilitást sugallhat, hosszabb távon azonban növelheti az ökoszisztémák sérülékenységét.

A Kárpátokban is hasonló folyamatok zajlanak

A kutatás eredményei Magyarország számára is fontosak.

Bár hazánkban nincsenek alpesi magasságú hegységek, a Kárpátok növényvilágának átalakulása közvetlenül érintheti a térség biodiverzitását. A magasabb hegyvidéki élőhelyek változása hatással lehet a vízháztartásra, a beporzókra és az erdei ökoszisztémák működésére is.

A szakértők szerint a hegyvidéki területek természetvédelmi jelentősége a következő évtizedekben tovább növekedhet.

A változás kívülről szinte láthatatlan

A kutatás talán legfontosabb tanulsága, hogy az ökológiai változások gyakran nem látványosak.

Egy alpesi rét első pillantásra ugyanolyan színesnek és gazdagnak tűnhet, mint húsz vagy harminc évvel ezelőtt. A háttérben azonban a fajok összetétele folyamatosan átalakul.

A tudósok szerint ez a csendes átrendeződés a következő évtizedek egyik legfontosabb ökológiai folyamata lehet Európában