Európa gyorsabban veszíti el zöldterületeit, mint eddig gondolták

Amikor az európai természetvédelem legnagyobb kihívásairól esik szó, általában az éghajlatváltozás, az erdőirtás vagy a biodiverzitás csökkenése kerül a figyelem középpontjába. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy van egy kevésbé látványos, mégis rendkívül jelentős folyamat, amely sok esetben visszafordíthatatlanul alakítja át a tájat: a zöldterületek beépítése.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint Európa-szerte évente mintegy 1554 négyzetkilométer természetes vagy mezőgazdasági terület tűnik el építkezések miatt. Ez közel kétszerese azoknak a korábbi becsléseknek, amelyekre az európai döntéshozók és területfejlesztési stratégiák évekig támaszkodtak.

A probléma nem új, csak eddig alulbecsülték

A kutatók szerint nem arról van szó, hogy Európában hirtelen felgyorsult volna az építkezési hullám. Sokkal inkább arról, hogy a korábbi megfigyelési rendszerek egyszerűen nem voltak elég részletesek.

A hagyományos műholdas térképek gyakran nem érzékelték a kisebb beruházásokat: egy új családi házat, egy rövid bekötőutat, egy logisztikai központ bővítését vagy egy külvárosi lakópark kialakítását. Ezek egyenként jelentéktelennek tűnhetnek, ám amikor több ezer hasonló projektet összeadunk, már kontinensnyi léptékű változás rajzolódik ki. A kutatócsoport nagy felbontású műholdképeket és több ezer helyszín manuális ellenőrzését kombinálta, így jóval pontosabb képet kapott a valós helyzetről.

A gyepek tűnnek el a leggyorsabban

A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a legnagyobb veszteséget nem feltétlenül az erdők szenvedik el.

A beépítések jelentős része mezőgazdasági területeket, réteket és gyepeket érint. A vizsgálat szerint a gyepek arányosan ötször gyorsabban tűnnek el, mint más természetközeli élőhelyek. Ez különösen aggasztó, mert Európa számos beporzófaja, talajlakó élőlénye és földön fészkelő madara ezekhez az élőhelyekhez kötődik.

A lakóparkok és az utak jelentik a fő hajtóerőt

A kutatás szerint a zöldterületek eltűnésének legnagyobb részéért a lakóövezetek terjeszkedése felelős. Az új lakóparkok, családi házas övezetek és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra az esetek közel 40 százalékát adják. A második helyen az utak, vasutak és logisztikai fejlesztések állnak.

A jelenséget a szakirodalom városi szétterülés néven ismeri. Ennek lényege, hogy a városok nem felfelé vagy a meglévő beépített területeken belül fejlődnek, hanem fokozatosan elfoglalják a környező mezőgazdasági és természetes területeket.

Magyarország sem kivétel

A probléma a Kárpát-medencében is jól megfigyelhető. Budapest környékén az elmúlt években jelentősen nőtt az agglomerációs települések beépítettsége. Az új lakóparkok, ipari beruházások és logisztikai központok gyakran korábbi szántók vagy gyepterületek helyén jelennek meg.

Ez nemcsak természetvédelmi kérdés. A lezárt talajok kevesebb csapadékot képesek elnyelni, ami növeli a villámárvizek kockázatát. Emellett csökken a helyi hűtőhatás, ami fokozza a városi hőszigethatást. A melegebb nyarak és a gyakoribb hőhullámok időszakában ez egyre fontosabb szempont lehet a településtervezésben.