Európa folyói tisztulnak, de túl lassan, csak egy ország tartja a megfelelő ütemet

Európa folyóinak vízminősége több szempontból javult az elmúlt években, de az előrelépés üteme messze nem mindenhol elegendő. Egy friss kutatás szerint a vizsgált uniós országok közül mindössze Szlovénia halad olyan pályán, amely összhangban áll a 2030-ra kitűzött vízminőségi célokkal.

A Valenciai Műszaki Egyetem kutatói 2015 és 2021 közötti európai adatokat elemeztek. A vizsgálat középpontjában két fontos szennyezettségi mutató, a folyók biokémiai oxigénigénye és foszfáttartalma állt. Az eredmények szerint a legtöbb vizsgált országban javult a helyzet, de a kutatók szerint nem elég azt vizsgálni, hogy jó irányba haladunk-e: az is számít, milyen gyorsan.

Mitől lesz „tisztább” egy folyó?

A kutatók az Eurostat nyilvánosan hozzáférhető adatait használták. Az egyik vizsgált mutató a biokémiai oxigénigény, vagyis a BOD volt.

Ez azt mutatja meg, hogy a vízben lévő szerves anyagok lebontásához mennyi oxigént használnak fel a mikroorganizmusok. Minél magasabb az érték, annál nagyobb lehet a szerves szennyezés. Ez azért jelent problémát, mert az oxigénszint csökkenése a halak és más vízi élőlények számára is kedvezőtlen környezetet teremthet.

A másik vizsgált tényező a foszfát koncentrációja volt. A túl sok foszfát elősegítheti az algák és más vízinövények túlzott elszaporodását.

A legtöbb országban valóban javult a helyzet

Az eredmények első pillantásra biztatóak. A szerves szennyezés a megfelelő adatokkal rendelkező 18 országból 14-ben csökkent 2015 és 2021 között. A foszfátkoncentráció pedig a vizsgált 16 országból 11-ben mérséklődött.

A legnagyobb javulást egyes mutatók esetében Ausztria és Szlovákia érte el: előbbinél a szerves terhelés, utóbbinál a foszfát koncentrációja csökkent jelentősen.

A pozitív változás hátterében többek között a szennyvízkezelés fejlődése áll. A korszerűbb tisztítórendszereknek köszönhetően kevesebb szerves anyag és tápanyag kerül közvetlenül a folyókba. A foszfátot tartalmazó mosószerek visszaszorítása szintén hozzájárult a javuláshoz.

Szlovénia különleges helyzetben van

A kutatók által kidolgozott értékelésben hét ország került a legkedvezőbb kategóriába a 2021-es adatok alapján.

A jövőre vonatkozó trendek azonban már jóval kevésbé biztatóak.

A kutatás szerint egyedül Szlovénia halad olyan ütemben, amely teljes mértékben összeegyeztethető a 2030-ra kitűzött célokkal. A többi jól teljesítő országban vagy túl lassú a javulás, vagy valamelyik vizsgált mutató kedvezőtlen irányba mozdult.

A kutatók szerint a jól teljesítő országok között gyakori a kisebb népsűrűség, az intenzív mezőgazdaság kisebb aránya és a visszafogottabb műtrágyahasználat.

Van, ahol romlott a vízminőség

Nem minden országban történt előrelépés.

Bulgária, Ciprus, Lettország és Svédország esetében nőtt a szerves terhelés. Bulgáriában és Litvániában pedig jelentősen emelkedett a folyók foszfáttartalma.

Különösen problémásnak bizonyult Spanyolország és Bulgária helyzete. Spanyolországban ugyan csökkent a szerves szennyezés, a foszfátkoncentráció emelkedett, és a vizsgált országok között továbbra is magas szinten maradt.

A kutatók szerint ennek hátterében több tényező állhat. Az intenzív mezőgazdaság műtrágyái és az állattartásból származó szerves anyagok jelentős terhelést jelenthetnek, miközben egyes térségekben a szennyvíztisztítás sem megfelelő.

A klímaváltozás tovább ronthatja a helyzetet. Hosszabb aszályok idején csökkenhet a folyók vízhozama, így ugyanaz a szennyezőanyag-mennyiség kisebb víztömegben koncentrálódik.