Európa erdei egyre nehezebben regenerálódnak a klímaszélsőségek után

Kívülről egy erdő egészségesnek tűnhet: a fák állnak, a lombkorona zöld, és első pillantásra semmi sem utal komoly problémára. A felszín alatt azonban egészen más folyamatok zajlódhatnak. Egy új európai szakpolitikai összefoglaló szerint a kontinens erdeinek egy része fokozatosan veszít abból a képességéből, hogy az aszályok, erdőtüzek, viharok és kártevők után regenerálódjon.

A probléma azért különösen súlyos, mert ezek a szélsőséges események nemcsak gyakoribbá válhatnak, hanem egymást is erősíthetik. Egy hosszan tartó aszály például legyengítheti a fákat és növelheti a tűzveszélyt, egy tűz után pedig az erdő még érzékenyebbé válhat a kártevőkre.

Több mint kétszeresére nőtt az erdőkárok üteme

Az eLTER európai kutatási infrastruktúra új összefoglalója szerint az aszályok, viharok, tüzek és rovarkártételek okozta erdőkárok üteme Európában több mint kétszeresére nőtt az elmúlt három évtizedben.

A 2026-os nyár jól megmutatta a probléma súlyosságát. A hosszan tartó forróság és szárazság Európa jelentős részén komoly stresszt okozott az erdőknek, miközben augusztus végéig több mint 630 ezer hektár égett le az Európai Unió területén. Ez nagyjából kétszerese az elmúlt húsz év azonos időszakára jellemző átlagnak.

Az egyes szélsőséges események ráadásul nem egymástól függetlenül jelentkeznek. Az aszály, a tűz, a vihar és a kártevők egymás hatását felerősítve olyan terhelést jelenthetnek, amelyből az erdőknek egyre hosszabb időbe telik felépülni.

Nem elég azt nézni, hogy állnak-e még a fák

A kutatók szerint az erdők állapotának vizsgálatakor túl sokáig elsősorban a terület nagyságára és a biomassza mennyiségére koncentráltunk.

Ezek fontos mutatók, de önmagukban nem árulják el, hogy egy erdő mennyire ellenálló. Az igazi kérdés az, hogy egy komoly aszály vagy tűz után képes-e regenerálódni, fenn tudja-e tartani alapvető ökológiai funkcióit, és alkalmazkodni tud-e a megváltozó éghajlathoz.

Egy erdő tehát akkor is sérülékeny lehet, ha műholdképen még zöldnek és összefüggőnek látszik.

Éppen ezért a szakemberek olyan tényezők rendszeres mérését sürgetik, mint a regeneráció sebessége, a fafajok és az erdőszerkezet változatossága, valamint az élőhelyek közötti kapcsolat.

Európa egyik legfontosabb természetes szénraktára kerülhet veszélybe

Az erdők gyengülése nem kizárólag természetvédelmi probléma.

Európa erdei jelenleg évente körülbelül 360 millió tonna szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Ezzel a kontinens egyik legfontosabb természetes szénelnyelő rendszerét alkotják.

Ez a képesség azonban gyengülhet. Az erdőállományok öregedése, az intenzívebb fakitermelés és a gyakoribb természeti zavarások együttesen csökkenthetik a kontinens erdeinek szénmegkötő kapacitását.

Ha egy aszály vagy erdőtűz után az erdő lassabban regenerálódik, nemcsak kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, hanem az ökoszisztéma más szolgáltatásai is sérülhetnek. Az egészséges erdők szerepet játszanak a vízháztartás szabályozásában, a talaj védelmében, a biodiverzitás fenntartásában, valamint az árvizek és földcsuszamlások kockázatának mérséklésében is.