Eltűnik a hó Görögország hegyeiből, a tudósok szerint ez egész Európára veszélyt jelenthet

Görögország hegyeiben évtizedeken át stabil téli hótakaró alakult ki, amely tavasszal lassan olvadva táplálta a folyókat és biztosította a vízellátást a forró nyári hónapokra. Egy új kutatás szerint azonban ez a természetes rendszer drámai ütemben omlik össze: az elmúlt negyven évben a görög hegyvidékek hóborítása több mint 58 százalékkal csökkent.

A kutatók szerint a változás sokkal gyorsabb, mint Európa számos más hegyvidéki régiójában, és komoly következményekkel járhat az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra és az ökoszisztémákra is.

Egyre rövidebb a havas időszak

A vizsgálat alapján a hó ma már később érkezik meg a hegyekbe, és jóval hamarabb el is olvad. Ez azt jelenti, hogy a téli időszak nemcsak kevesebb havat hoz, hanem rövidebbé is válik. A korábban stabil hómezők helyett egyre gyakrabban eső hullik még magasabb területeken is.

A tudósok szerint ez különösen veszélyes a mediterrán országokban, ahol a nyári szárazság eleve komoly problémát jelent. A hó ugyanis természetes víztározóként működik: fokozatos olvadásával hónapokon keresztül biztosítja a folyók vízutánpótlását. Ha a csapadék eső formájában érkezik, az gyorsan lefolyik, és nem marad tartós tartalék a száraz időszakokra.

Nem a kevesebb csapadék a fő ok

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a hó eltűnését nem elsősorban a csapadék csökkenése okozza. A mérések szerint az éves csapadékmennyiség nem változott jelentősen. A fő probléma a hőmérséklet emelkedése.

A melegebb levegő miatt egyre több téli csapadék esőként hullik le, még olyan magasságokban is, ahol korábban biztosan hó esett. Ez felgyorsítja az olvadást, és destabilizálja a teljes vízrendszert.

A szakértők szerint a mediterrán térség különösen érzékeny erre a folyamatra. Görögország kis vízgyűjtő területei és hosszú, forró nyarai miatt a hóveszteség gyorsan vízhiányhoz vezethet.

Műholdak és mesterséges intelligencia is segített

A kutatók műholdfelvételeket, éghajlati adatokat és mesterséges intelligenciát használtak a változások feltérképezésére. Az úgynevezett „snowMapper” rendszer napi szinten elemezte a hóborítottságot 1984 és 2025 között.

A modell még felhős időben is képes volt megbecsülni a hó jelenlétét hőmérsékleti és domborzati adatok alapján. A kutatók szerint a rendszer más hegyvidéki térségekben is alkalmazható lehet, különösen ott, ahol kevés földi mérőállomás működik.

A következmények már most láthatók

A hóveszteség nemcsak a folyók vízszintjét befolyásolja. A csökkenő hótakaró miatt a talaj nedvességtartalma is visszaesik, ami veszélyezteti az erdőket és a mezőgazdaságot. Görögországban már most megfigyelhető, hogy a hosszabb száraz időszakok és a csökkenő hóborítás miatt egyes fenyőerdők pusztulásnak indultak.

A tudósok szerint a tendencia egyértelmű: a felmelegedő klíma teljesen átalakítja a mediterrán hegyvidékek vízkörforgását. Ha a globális felmelegedés tovább gyorsul, a havas telek a jövőben ritka jelenséggé válhatnak Dél-Európa számos részén.