Elérte Dél-Európát az újabb hőhullám – Turisták és helyiek is a túlélésre játszanak

Dél-Európát 2025 nyarán ismét szélsőséges hőhullámok sújtják, a hőmérséklet Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában gyakran meghaladja a 40 Celsius-fokot. A perzselő hőség nemcsak a helyiek és a turisták életét nehezíti meg, hanem az erdőtüzek kockázatát is jelentősen növeli. A szakértők szerint ezek az extrém időjárási események az éghajlatváltozás következményei, és egyre gyakrabban jelentkeznek a mediterrán térségben.

Az idei nyár nemcsak egy újabb meleg évszak, hanem egyértelmű jele annak, hogy valami megváltozott.

Miért ilyen extrém a hőség Dél-Európában?

A dél-európai országokat sújtó hőhullámok hátterében egyértelműen az éghajlatváltozás áll. A fosszilis tüzelőanyagok égetése által termelt üvegházhatású gázok miatt a bolygó nem tudja hatékonyan leadni a felesleges hőt, így a hőhullámok gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Spanyolországban például Huelva régióban 46 Celsius-fokot mértek, ami új júniusi rekordot jelentett, míg Portugáliában Mora városában 46,6 fokot regisztráltak. Görögországban Athén közelében erdőtüzek pusztítottak, amelyeket a szárazság és az erős szelek tovább súlyosbítottak. A klímaváltozás hatásai nemcsak a mediterrán térséget érintik, hanem egész Európát, így hazánkat is.

A hőhullámok következményei: Egészségügyi és környezeti kockázatok

A szélsőséges hőség komoly veszélyt jelent az egészségre, különösen az idősek és a krónikus betegséggel élők számára. Olaszországban például két ember halt meg a hőség miatt, és a toszkánai kórházakban 20%-kal nőtt a betegek száma. A Lancet Public Health tanulmánya szerint a hőség okozta halálesetek száma Európában az évszázad végére megháromszorozódhat, különösen a déli országokban. Magyarországon a Semmelweis Egyetem kutatói is figyelmeztetnek arra, hogy a kánikula növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.

Szabályozott munkavégzés: amikor a nap diktálja a munkaidőt

Olaszországban több régió – például Lazio, Toszkána, Calabria, Puglia és Umbria – már betiltotta vagy korlátozta a kültéri munkavégzést a nap legforróbb óráiban. A szakszervezetek azt kérik, hogy ez ne csupán régiós, hanem országos szintű szabályozás legyen.

Ez nem csak a munkások védelméről szól, hanem arról is, hogy egy újfajta alkalmazkodási kényszert látunk kibontakozni. A természet diktál, nekünk pedig követni kell. Nemcsak Dél-Európában, hanem előbb-utóbb nálunk, Magyarországon is.

Erdőtűzveszély: amikor a hőség már lángra kap

Portugália kétharmadában vasárnap fokozott készültség lépett életbe. A Lisszabon környéki régiókban a hőmérséklet meghaladta a 42 Celsius-fokot, és a száraz, szeles időjárás miatt megnőtt az erdőtüzek kialakulásának kockázata.

Spanyolországban hasonló volt a helyzet. Több mint 10 ezer hektár égett le egyetlen hétvége alatt az andalúziai hegyvidékeken. Görögország pedig már több egymást követő évben szenved a kontrollálhatatlanná váló erdőtüzek pusztításától.

Ezek nem elszigetelt esetek, hanem egy hosszú távú tendencia részei, amelyek az éghajlatváltozás egyre láthatóbb tünetei.

Hogyan védekeznek Dél-Európában?

Olaszország: Szigorú intézkedések a hőség ellen

Olaszországban 21 nagyvárosban, köztük Rómában, Milánóban és Nápolyban, a legmagasabb szintű hőségriasztást adták ki. A hatóságok több régióban megtiltották tehát a szabadtéri munkavégzést a legnagyobb hőség idején, például az építkezéseken és a mezőgazdaságban. Rómában a turisták a Colosseum és a Trevi-kút árnyékos részeit keresik, és a nyilvános ivókutakból hűsítik magukat.

Spanyolország és Portugália: Rekordhőség és erdőtüzek

Spanyolországban és Portugáliában a hőmérséklet elérte a 42-46 Celsius-fokot, és a szárazság miatt fokozott erdőtűzveszély alakult ki. Portugália kétharmadában narancssárga riasztás van érvényben, Lisszabonban pedig a hatóságok ivóvízpontokat és hűtött helyiségeket biztosítanak.

Görögország: Tüzek és evakuálások

Görögországban a hőhullámok és az erős szelek hatalmas erdőtüzeket okoztak, például Athéntól délre, a Poszeidón-templom közelében. A lángok házakat rongáltak meg, és 40 ember evakuálására volt szükség. A görög hatóságok 130 tűzoltót, 12 repülőgépet és 12 helikoptert vetettek be a tűz megfékezésére.

És mi lesz velünk? Magyarország sem maradhat ki

Talán távolinak tűnnek ezek az események, de Magyarországon is egyre gyakoribb a 35 fok feletti hőmérséklet, főként júliusban és augusztusban. A magyar mezőgazdaság, az iskolai szünet alatti gyermektáborok, sőt a városi közlekedés is nehezen viseli az extrém forróságot.

Gondoljunk csak bele: egy budapesti belvárosi lakás, amely nincs felszerelve klímával, délután 2-kor már lakhatatlanná válhat. Egy nyári táborban a sportprogramokat át kell szervezni. A közlekedési dolgozók számára pedig a hőguta nem elméleti veszély.

Tudományos figyelmeztetés: a klímaváltozás nem elmélet

Meteorológusok és klímaszakértők egyetértenek abban, hogy az extrém hőhullámok nem a véletlen művei. A globális felmelegedés egyik legdirektebb hatása a hőmérsékleti szélsőségek gyakoribbá válása. Európa déli régiói különösen sérülékenyek, mivel itt a szárazság, a sűrűn lakott városok és a turizmus okozta nyári zsúfoltság egymást erősítő hatásként jelentkezik.

Egy friss kutatás szerint az elmúlt 20 évben Dél-Európa nyári átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett. Ez önmagában is súlyos következményekkel jár, de ha figyelembe vesszük a hőség miatt fellépő egészségügyi és gazdasági hatásokat is, akkor egy összetett válsággal állunk szemben.

Mit tanulhatunk a dél-európai tapasztalatokból?

A dél-európai hőhullámok tanulságai hazánkban is alkalmazhatók. Magyarországon a nyári kánikula idején gyakran adnak ki hőségriasztást, különösen az Alföldön, ahol a hőmérséklet elérheti a 36-38 fokot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a 2025-ös nyár is forró lehet, ezért érdemes előre felkészülni. Íme néhány tipp, amely a dél-európai gyakorlatokból merít:

• Folyadékpótlás: Igyál sok vizet, és kerüld az alkoholos italokat. Magyarországon a limonádé és a szódavíz népszerű választás a kánikulában.

• Hűsölés: Keress árnyékos helyeket, például parkokat vagy légkondicionált közösségi tereket, mint amilyeneket a budapesti művelődési házak kínálnak.

• Időbeosztás: Kerüld a napon való tartózkodást 11 és 15 óra között, ahogy azt Olaszországban is javasolják.

• Védelem: Használj napernyőt vagy sapkát, ahogy a római turisták teszik a Colosseum körül.

• Hűsítő italok: Magyarországon a hideg meggyleves vagy a házi készítésű bodzaszörp tökéletes választás a kánikulában.

• Könnyű öltözet: Viselj világos, szellős ruhákat, ahogy a mediterrán országokban is teszik.

Mit tehetünk? A klímavédelem nem holnap kezdődik

Nem kell klímaszakértőnek lenni ahhoz, hogy részt vállaljunk a megoldásból. Egy kis odafigyeléssel, a fogyasztásunk csökkentésével, árnyékolók, zöld tetők, napelemek telepítésével vagy egyszerűen azzal, hogy jobban gondolkodunk közösségi szinten, sokat tehetünk.

Miért ne kezdhetnénk a saját házunk táján? Az iskolákban több fát ültethetnénk az udvarra. A közösségi terekre árnyékolókat lehetne kihelyezni. A munkahelyeken pedig érdemes lenne újragondolni a nyári munkarendet.

A globális kihívásokra nem mindig van azonnali megoldás, de minden apró döntés, amit helyben meghozunk, erősítheti az alkalmazkodóképességünket.

A jövő forrósága már itt van

A hőhullám Dél-Európában nemcsak a déli országok problémája. A klímaváltozás hatásai fokozatosan elérnek mindenkit. Akár turistaként járunk Rómában, akár Magyarországon próbáljuk átvészelni a kánikulát, ugyanazzal a valósággal nézünk szembe: alkalmazkodni kell.

Ez nem a riogatás ideje, hanem a tudatos cselekvésé. Készen állsz rá?

Fotó: Canva