Egyre zöldebbek az észak-amerikai hegycsúcsok, de ez rossz hír is lehet

Első pillantásra jó hírnek tűnhet, ha egy táj egyre zöldebbé válik. Több növényzet, nagyobb növekedés, dúsabb hegyoldalak, mindez könnyen egy egészségesebb ökoszisztéma képét keltheti. Észak-Amerika északkeleti hegyvidékein azonban éppen az ellenkezője történhet.

A Dartmouth College és az Appalachian Mountain Club kutatói több mint négy évtized műholdas adatait elemezve kimutatták, hogy az északi Appalache-hegység magashegyi területeinek jelentős része egyre zöldebb. A változás azonban veszélyeztetheti azokat a különleges alpesi növénytársulásokat, amelyek éppen a szélsőséges, hideg és szeles körülményekhez alkalmazkodtak.

Negyven év változásait mutatták meg a műholdak

A kutatók az Adirondack-hegységtől New Englanden át egészen Québec Gaspé-félszigetéig összesen 35 alpesi területet vizsgáltak. Az elemzéshez 41 év, 1984 és 2024 közötti Landsat műholdfelvételeit használták.

Az eredmények látványos változásról árulkodnak. A vizsgált alpesi területek 69 százalékánál statisztikailag jelentős növekedést mértek a vegetáció zöldségét jellemző maximális NDVI-értékben. Ezek a helyszínek a vizsgált alpesi terület 88 százalékát képviselték.

Az NDVI műholdas adatokból számított vegetációs index. A magasabb érték általában nagyobb vagy aktívabb növényzetre utal, önmagában azonban nem mondja meg, pontosan mely növényfajok terjedtek el. A tanulmány szerzői is hangsúlyozzák, hogy a zöldülés mögött a növénytakaró sűrűségének és a fajösszetételnek a változása egyaránt állhat.

Nem egyszerűen felfelé vándorolnak a fák

A felmelegedő hegyvidékek esetében gyakran az erdőhatár felfelé tolódására számítanak: ahogy a magasabb területek enyhébbé válnak, a fák olyan magasságokban is megjelenhetnek, ahol korábban túl hideg volt számukra.

Az Appalache-hegységben azonban ennél összetettebb folyamat zajlik.

A kutatók jelentős zöldülést találtak az alpesi zónák belsejében is, nem csupán az erdőhatár közvetlen közelében.

Ez azért lényeges, mert ezek az alpesi élőhelyek sajátos növényvilágnak adnak otthont. Az északkelet-amerikai hegycsúcsok növényzete több szempontból inkább a keleti-sarkvidéki növényvilághoz hasonlít, mint Észak-Amerika nyugati magashegységeinek flórájához.

Miért lehet rossz hír a több növény?

A „zöldebb” táj nem feltétlenül jelent gazdagabb vagy egészségesebb ökoszisztémát.

Ha a melegebb körülmények között gyorsabban növekvő cserjék és más növények terjedni kezdenek, kiszoríthatják azokat a ritka alpesi fajokat, amelyek a hideg, szeles és tápanyagszegény környezethez alkalmazkodtak. A zöldülés tehát ebben az esetben az ökoszisztéma átalakulásának jele is lehet.

A jelenség nem egyetlen okra vezethető vissza. A kutatás szerint a hőmérséklet emelkedése mellett a hóborítás, a napsugárzás, a talaj tulajdonságai, a légszennyezés és a tápanyagterhelés, valamint az emberi zavarás is befolyásolhatja a növényzet változását.