Egyre több nagyváros gazdagodik anélkül, hogy szennyezettebb lenne a levegője

Évtizedeken keresztül szinte magától értetődőnek tűnt, hogy egy város gazdasági fejlődése nagyobb energiafelhasználással, több közlekedéssel és végső soron nagyobb légszennyezéssel jár. Egy új globális kutatás azonban arra utal, hogy ez a kapcsolat a világ számos nagyvárosában már kezd felbomlani.

A kutatók több mint 5400, százezer főnél népesebb város adatait vizsgálták meg 2019 és 2024 között. Azok közül a városok közül, ahol statisztikailag egyértelmű tendenciát tudtak kimutatni, mintegy 80 százalékban valamilyen mértékben sikerült szétválasztani a gazdasági növekedést és a fosszilis tüzelőanyagok használatához kapcsolódó nitrogén-dioxid-szennyezést.

Ez közel kétezer olyan várost jelent, ahol a gazdasági fejlődés már nem járt együtt a légszennyezés hasonló ütemű növekedésével.

Műholdakról figyelték több ezer város levegőjét

A NILU norvég légkörkutató intézet által vezetett nemzetközi kutatócsoport összesen 5435 várost vizsgált.

A kutatók a gazdasági teljesítmény változását az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alakulásával követték. Ezt vetették össze a légkörben található nitrogén-dioxid mennyiségével.

A NO₂ azért különösen hasznos mutató, mert jelentős része fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kerül a levegőbe. A közúti közlekedés, az ipar és az energiatermelés egyaránt fontos forrása.

A szennyezést nem kizárólag földi mérőállomásokkal vizsgálták.

Közel kétezer városban kedvező irányú változást láttak

Az 5435 vizsgált város közül 2475 esetében volt elég egyértelmű a változás ahhoz, hogy a kutatók kategóriába sorolják őket.

Ezek mintegy 80 százalékánál úgynevezett szétválást figyeltek meg: a gazdaság növekedett, miközben a NO₂-szennyezés csökkent, vagy legalábbis lassabban változott, mint a gazdasági teljesítmény.

A kedvező tendencia különösen Kínában, Európában és Észak-Amerikában volt gyakori.

Az eredmények azért jelentősek, mert arra utalnak, hogy a gazdasági fejlődés és a fosszilis energiafelhasználás növekedése közötti korábban szoros kapcsolat legalább városi szinten nem szükségszerű.

Kína több városa látványos változást mutat

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye Kínához kapcsolódik. A kedvező kategóriába került kínai városok száma 719 volt, köztük Peking és Sanghaj.

A változás hátterében több folyamat állhat. Az elmúlt években szigorodtak a légszennyezésre vonatkozó szabályok, terjedtek az elektromos járművek, miközben egyes nagyvárosok központjaiból a nehézipari tevékenységek egy része is kiszorult.

Európában Párizs, Berlin, Róma és Amszterdam is azok közé a városok közé került, ahol a gazdasági növekedés mellett kedvezően alakult a NO₂-szennyezés. Ebben szerepet játszhatnak az alacsony kibocsátású zónák, a tisztább energiatermelés és a közlekedés technológiai átalakulása.

Nem mindenhol sikerült megtörni a régi kapcsolatot

A globális kép ugyanakkor korántsem egységes.

A vizsgált városok körülbelül 16 százalékában továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó gazdasági növekedést figyeltek meg. Ezek jelentős része Indiában, a Közel-Keleten és Közép-Ázsia egyes területein található.

Moszkva, Taskent, Izmir, Rijád és Abu-Dzabi is azok között a városok között szerepelt, ahol a gazdasági növekedéssel együtt emelkedett a vizsgált légszennyezési mutató.

Ez jól mutatja, hogy a gazdasági fejlődés önmagában nem vezet tisztább városokhoz. Az energiarendszer, a közlekedés, az ipar szerkezete és a környezetvédelmi szabályozás egyaránt meghatározó lehet.