Egyre több konfliktus várható az elefántok és a gazdák között Dél-Afrikában

Az afrikai elefántok a kontinens ikonikus állatai közé tartoznak, ugyanakkor egyre gyakrabban kerülnek konfliktusba azokkal az emberekkel, akik ugyanazt a tájat használják megélhetésükhöz. Egy új kutatás szerint Dél-Afrika több térségében a század végére akár megduplázódhat azoknak a területeknek a nagysága, ahol az elefántok és a gazdálkodók érdekei közvetlenül ütköznek. A kutatók szerint ennek fő oka nem kizárólag a klímaváltozás, hanem az emberi népesség növekedése és a mezőgazdasági területek terjeszkedése.

Tizenhat év adatait elemezték

A kutatást a Kaliforniai Egyetem kutatói végezték. A szakemberek 2004 és 2020 között rögzített több ezer terménykárosítási esetet elemeztek Namíbia közösségi természetvédelmi területein.

Ezeket az adatokat mesterséges intelligencián alapuló modellekkel és statisztikai módszerekkel kombinálták, majd az eredményeket kiterjesztették egy nagyobb térségre, amely Namíbia mellett Botswana, Angola és Zambia egyes részeit is magában foglalja. Ez a világ egyik legfontosabb afrikai szavannaielefánt-élőhelye.

Nem a klímaváltozás az egyetlen főszereplő

A kutatás szerint három tényező növeli leginkább a konfliktusok esélyét: a népesség növekedése, a mezőgazdasági területek bővülése, valamint az egyre szárazabb éghajlat.

A modellek azonban azt mutatták, hogy a termőföldek terjeszkedése és az emberi jelenlét erősebb hatással van a konfliktusokra, mint önmagában a felmelegedés. Ahogy egyre több természetes élőhelyet alakítanak át mezőgazdasági területté, az elefántok egyre gyakrabban kénytelenek áthaladni szántóföldeken és falvak közelében.

Az elefántok nem „támadni” mennek

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a terménykárosítások nem agresszív viselkedésből fakadnak.

Az elefántok rendkívül intelligens állatok, amelyek nagy távolságokat járnak be táplálék és víz után kutatva. Ha természetes élőhelyeik feldarabolódnak, vagy a száraz időszakokban csökken az elérhető növényzet, gyakran a mezőgazdasági területeken találnak könnyen hozzáférhető táplálékot.

Egyetlen éjszakai látogatás is elegendő lehet ahhoz, hogy egy családi gazdaság teljes éves termésének jelentős része megsemmisüljön, ami súlyos gazdasági veszteséget okozhat.

Az utak és kerítések sem mindig jelentenek megoldást

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a kerítések és utak nem minden esetben csökkentik a konfliktusokat.

Bizonyos térségekben ezek az infrastruktúrák inkább beszűkítik az elefántok mozgási lehetőségeit, és olyan útvonalakra terelik őket, amelyek végül mezőgazdasági területekhez vezetnek. A természetes vándorlási folyosók megszakítása ezért hosszú távon akár fokozhatja is az ember és a vadon élő állatok közötti találkozások számát.

A természetvédelemnek együtt kell működnie a gazdálkodókkal

A szakértők szerint a konfliktusok mérséklése nem oldható meg kizárólag új természetvédelmi területek kijelölésével.

Egyre nagyobb szerepet kapnak azok a megoldások, amelyek lehetővé teszik az emberek és a nagytestű vadállatok együttélését. Ilyen lehet a vadfolyosók megőrzése, a korai riasztórendszerek kiépítése, a közösségi természetvédelem vagy a gazdák megfelelő kompenzációja a károk után.

A kutatás szerint ezekre az intézkedésekre a következő évtizedekben minden eddiginél nagyobb szükség lehet, mivel a konfliktusveszély szinte valamennyi vizsgált éghajlati forgatókönyv mellett növekszik.