Egyre több gleccsertó alakul ki a Himalájában, nő az árvízveszély

A Himalája gleccserei évtizedek óta visszahúzódnak, ám az olvadás következménye nem csupán a jég eltűnése. A felszabaduló víz egyre több magashegyi tóban gyűlik össze, amelyek közül néhány gyors ütemben növekszik. Egy új műholdas vizsgálat szerint az indiai Nyugat-Himalája egyik térségében három évtized alatt több tucat új gleccsertó alakult ki, miközben a már meglévő tavak területe is jelentősen nőtt.

A folyamat komoly veszélyt jelenthet a hegyek alatt fekvő településekre. Ha egy gleccsertavat visszatartó természetes gát hirtelen átszakad, hatalmas mennyiségű víz, kőzet és hordalék indulhat el a völgyek felé.

Közel harminc év változásait vizsgálták

A kutatást a prágai Károly Egyetem kutatója végezte. Landsat- és Sentinel–2-műholdfelvételek segítségével az indiai Alaknanda-medencében található gleccsertavak változását vizsgálta 1994 és 2023 között.

A hosszú időszakot lefedő adatsor lehetővé tette annak megfigyelését, hogyan alakította át a gleccserek visszahúzódása a magashegységi tájat.

A kutatásban vizsgált, 0,01 négyzetkilométernél nagyobb 24 gleccsertó összesített felszíne 1994-ben 0,97 négyzetkilométer volt. 2023-ra ez már 1,62 négyzetkilométerre nőtt.

Ez mindössze három évtized alatt mintegy 67 százalékos növekedést jelent.

57 teljesen új tó jelent meg

Nem csupán a korábban is létező tavak növekedtek.

A vizsgált időszak alatt 57 új gleccsertó alakult ki, így a medencében azonosított tavak teljes száma 131-re emelkedett. Az új tavak közül 18 már a 0,01 négyzetkilométeres mérethatárt is meghaladta.

Egyes tavak változása különösen látványos volt. Például a Balbala-tó területe 119 százalékkal lett nagyobb.

A kutatók összesen 27 olyan tavat azonosítottak, amelyek növekedése különös figyelmet érdemel. Ezek között olyan is található, amely Badrinath, India egyik fontos hindu zarándokhelye felett helyezkedik el.

Amikor egy gleccsertó természetes gátja átszakad

A gleccsertavak növekedése önmagában nem jelenti azt, hogy katasztrófa következik be. A gyorsan változó tavaknál azonban meg kell vizsgálni a környezet stabilitását is.

Különösen veszélyesek lehetnek az úgynevezett gleccsertó-kitöréses árvizek, angol rövidítéssel GLOF-ok. Ilyenkor a tó vizét visszatartó jégből, kőzetből vagy gleccserhordalékból álló természetes gát hirtelen megsérül vagy átszakad.

A felszabaduló víztömeg nagy sebességgel indulhat lefelé a völgyben, miközben kőzetet, iszapot és más törmeléket sodor magával. Emiatt egy ilyen esemény nem egyszerű folyami árvíz: rövid idő alatt komoly károkat okozhat településekben, utakban, hidakban és vízerőművekben.

Nem az egész Himalájában egyforma a veszély

A mostani eredmények egyetlen indiai vízgyűjtőre koncentrálnak, ezért nem érdemes automatikusan az egész Himalájára kiterjeszteni a konkrét számokat.

Más 2026-os kutatások ugyanakkor hasonló tendenciákat mutatnak. A Kína és Nepál közötti Himalája térségében például 2377 gleccsertavat azonosítottak, amelyek összterülete 1992 és 2022 között 27 százalékkal növekedett. A kutatók 76 potenciálisan veszélyes tavat jelöltek meg, közülük négyet nagyon magas, tizennégyet pedig magas kockázatúnak minősítettek.

Egy átfogó 2026-os tudományos áttekintés szintén arra jutott, hogy a Himalája–Karakoram térségében a gleccserek visszahúzódása új tavak kialakulását és a meglévők növekedését segíti elő.