Egyre gyorsabban tűnnek el Európa magashegyi növényei

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy Európa hegyvidéki növényvilága jól viseli a klímaváltozást. Az elmúlt két évtizedben ugyanis számos hegycsúcson nőtt a megtalálható növényfajok száma. Egy új kutatás azonban megmutatta a folyamat másik, jóval aggasztóbb oldalát: miközben új fajok érkeznek magasabbra, a hideg környezethez alkalmazkodott növények egyre gyorsabban tűnnek el korábbi élőhelyeikről.

Egy nemzetközi kutatócsoport 62 európai hegycsúcs növényzetének több mint két évtizedes változásait elemezte. Az eredmények alapján a helyi eltűnések aránya folyamatosan emelkedett, ráadásul minél erősebben melegedett egy hegycsúcs, annál nagyobb növényveszteséget figyeltek meg.

Ugyanazokat a hegycsúcsokat vizsgálják több mint húsz éve

A kutatás egyik legnagyobb erőssége a rendkívül hosszú megfigyelési időszak.

A GLORIA nemzetközi hegyvidéki monitoringprogram keretében a botanikusok 2001 óta nagyjából hétévente visszatérnek ugyanazokra a területekre. A mostani elemzéshez 16 európai hegyvidéki régió 62 csúcsán összesen 896 állandó mintaterület adatait használták fel.

A területeket négy alkalommal vizsgálták meg 2001 és 2022 között, így a kutatók nem egyszerű pillanatfelvételt kaptak a növényvilágról, hanem végigkövethették annak hosszú távú átalakulását.

Az összkép elsőre pozitívnak tűnt: 2022-re a hegycsúcsokon összességében több növényfajt találtak, és a növényzettel borított terület is növekedett.

A részletes adatok azonban egészen más folyamatot tártak fel.

A fajok 11–16 százaléka eltűnt egy-egy vizsgálati időszak között

A kutatók minden újabb felmérésnél azt vizsgálták, hogy a korábban megtalált növények közül melyeket nem sikerült ismét kimutatni ugyanazon a mintaterületen.

Az egymást követő felmérések között a korábban rögzített növény-előfordulások 11,1–15,7 százalékát már nem találták meg.

Ennél is fontosabb, hogy a helyi eltűnések aránya az idő előrehaladtával emelkedett.

A felmelegedéssel pedig egyértelmű összefüggést találtak: minden további 0,1 Celsius-foknyi melegedéshez a mintaterületeken mért helyi eltűnések arányának mintegy 1,6 százalékos növekedése társult.

Ez nem jelenti azt, hogy önmagában a hőmérséklet minden egyes eltűnés közvetlen oka. A melegedéssel együtt ugyanis változik például a talaj nedvessége és a hótakaró időtartama is. A kutatás azonban azt mutatja, hogy a felmelegedés mértéke jobban magyarázta a veszteségeket, mint pusztán az idő múlása.

Felfelé költöznek a melegebb környezetet kedvelő növények

A klímaváltozás egyik jól ismert ökológiai következménye, hogy számos növényfaj elterjedési területe fokozatosan magasabb régiók felé tolódik.

Ahogy emelkedik a hőmérséklet, azok a növények is képesek megtelepedni a hegyeken, amelyek számára korábban túlságosan hideg volt a környezet.

Ez magyarázza azt a látszólagos ellentmondást, hogy miközben egyre több növény tűnik el bizonyos területekről, a hegycsúcsokon található fajok teljes száma mégis növekedhet.

A folyamat azonban fokozatosan átalakítja a magashegységek növényközösségeit: a hideghez alkalmazkodott specialisták mellett egyre nagyobb szerephez jutnak a melegebb környezetet kedvelő fajok.