arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

Az inváziós növényfajok terjedése világszerte egyre nagyobb természetvédelmi és gazdasági problémát jelent. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy egy új növényfaj csak akkor tud megtelepedni egy területen, ha sok mag vagy több egyed egyszerre kerül oda. Egy friss kutatás azonban azt mutatja, hogy ez nem mindig igaz.

A tudósok szerint bizonyos növényfajok esetében már egyetlen magból kikelő egyed is elegendő lehet ahhoz, hogy évek alatt egy teljes inváziós populáció alakuljon ki. A jelenség hátterében az öntermékenyülés áll, amely lehetővé teszi, hogy a növény partner nélkül is életképes utódokat hozzon létre.

Egyedül is képesek szaporodni

A virágos növények többsége a genetikai változatosság fenntartása érdekében más egyedektől származó virágporral termékenyül meg. Ez növeli az utódok alkalmazkodóképességét és ellenálló képességét.

Létezik azonban egy kisebb csoport, amely képes saját virágporával is magot érlelni, sőt egyes fajoknál pollenre sincs szükség. Ennek köszönhetően egyetlen növény is képes új populációt létrehozni egy olyan területen, ahol korábban egyetlen fajtársa sem élt. A kutatók szerint ez jelentősen növeli az inváziós siker esélyét.

Miért veszélyes ez?

Az inváziós fajok egyik legnagyobb kihívása, hogy sokszor észrevétlenül jelennek meg.

Elég lehet egy mag, amely egy jármű gumiabroncsán, egy bakancs talpán, egy konténerben vagy akár a szél segítségével új élőhelyre jut. Ha a környezeti feltételek megfelelőek, az első növény rövid időn belül több száz vagy több ezer utódot hozhat létre.

Ez különösen veszélyes olyan területeken, ahol a természetes növénytakaró már valamilyen zavarás miatt meggyengült.

A klímaváltozás tovább növelheti a kockázatot

A kutatás eredményei jól illeszkednek más friss vizsgálatokhoz, amelyek szerint a felmelegedés és az emberi tevékenység egyre kedvezőbb feltételeket teremtenek az inváziós növények számára.

Korábbi kutatások arra is rámutattak, hogy a klíma alapvetően meghatározza, mely idegenhonos fajok képesek tartósan megtelepedni egy új térségben. Az Északi-sarkvidéken például már ma is több ezer olyan növényfaj találhatna megfelelő életfeltételeket, amelyek korábban nem tudtak volna ott fennmaradni.

Magyarországon is ismert probléma

Hazánkban számos inváziós növény okoz természetvédelmi gondokat. A parlagfű, a bálványfa, a selyemkóró vagy a japánkeserűfű nemcsak a természetes élőhelyeket alakítja át, hanem jelentős gazdasági károkat és egészségügyi problémákat is okozhat.

A mostani kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a megelőzés sokkal hatékonyabb lehet, mint a már kialakult állományok visszaszorítása. Ha egy öntermékenyülő fajból akár egyetlen példány is megtelepszik, rövid idő alatt sokkal nagyobb problémává válhat, mint korábban gondolták.

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!