Egyetlen hangya is megváltoztathatja az egész kolónia működését

A hangyatársadalmakat gyakran a tökéletes szervezettség példájaként emlegetik. Több ezer vagy akár több millió egyed dolgozik együtt anélkül, hogy központi irányítás vagy látható vezető koordinálná a feladatokat. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy néha meglepően kevés egyed is elegendő ahhoz, hogy egy egész kolónia viselkedése megváltozzon.

A kutatók azt vizsgálták, hogyan képes egy kisebbség átalakítani a tűzhangyák társadalmi szerkezetét. Az eredmények szerint már a kolónia dolgozóinak körülbelül 10 százaléka is elegendő lehet ahhoz, hogy teljesen új társadalmi rendet alakítson ki. A felfedezés nemcsak a hangyák viselkedésének megértéséhez járulhat hozzá, hanem általánosabb képet is adhat arról, hogyan működnek az önszerveződő rendszerek a természetben.

A királynő nem irányítja a kolóniát

Sokan úgy gondolják, hogy a hangyakirálynő irányítja a bolyt, valójában azonban elsősorban a szaporodásért felel. A legtöbb döntés a dolgozó hangyák közötti kölcsönhatások eredményeként születik meg. A kolónia működése decentralizált: nincs vezető, nincs központi utasítás, mégis rendkívül összetett viselkedés alakul ki.

A tűzhangyáknál két alapvető társadalmi forma létezik. Az egyikben egyetlen királynő él a bolyban, a másikban több királynő is együtt élhet. A két rendszer közötti különbség részben genetikai eredetű. Bizonyos dolgozó hangyák olyan genetikai változatot hordoznak, amely lehetővé teszi az új királynők elfogadását.

Már néhány hangya is elegendő lehet a változáshoz

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy egy kis létszámú csoport képes-e megváltoztatni egy teljes kolónia működését.

A kísérletek során 300, egyetlen királynőhöz szokott dolgozó hangyát és 100, több királynőt elfogadó dolgozót helyeztek egymás közelébe. A közvetlen találkozást kezdetben egy finom háló akadályozta meg, így az állatok először csak a kémiai jeleket érzékelhették.

Az eredmények meglepőek voltak. A kutatók azt tapasztalták, hogy már akkor is megváltozott a kolónia viselkedése, amikor a dolgozók mindössze 10 százaléka hordozta a genetikai változatot. A korábban elutasított új királynőket a boly ettől kezdve elfogadta.

A láthatatlan kommunikáció szerepe

A változás mögött valószínűleg a feromonok állnak.

A hangyák kémiai jelek segítségével kommunikálnak egymással. Ezek a vegyületek információt közvetíthetnek a táplálékforrásokról, a veszélyről vagy akár a kolónia tagjainak azonosításáról is. A kutatók szerint a genetikai változatot hordozó dolgozók valószínűleg megváltoztatták a kémiai kommunikáció mintázatát, ami végül az egész közösség viselkedésére hatással volt.

A hangyák többet taníthatnak nekünk, mint gondolnánk

A kutatás túlmutat a rovarok világán. A tudósok régóta vizsgálják, hogyan alakul ki az összetett viselkedés olyan rendszerekben, amelyeknek nincs központi irányítója.

A hangyakolóniákat gyakran a neurális hálózatokhoz hasonlítják. Ahogyan az agyban az egyes idegsejtek együttműködéséből alakul ki a gondolkodás, úgy a hangyák egyszerű interakcióiból is bonyolult társadalmi viselkedés jöhet létre. Korábbi kutatások azt is kimutatták, hogy a hangyakolóniák döntéshozatala bizonyos helyzetekben meglepően hasonlít az ideghálózatok működéséhez.