Egyensúly a bélben, gyulladás az agyban? Új nyomok a SM kiváltó okaihoz

Egy új, áttörést jelentő kutatás szerint a bélmikrobiom kulcsszerepet játszhat a szklerózis multiplex (MS) kialakulásában. A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) tudósai azonosítottak két specifikus bélbaktériumot, amelyek közvetlen kapcsolatot mutathatnak az autoimmun betegséggel. Ez a felfedezés új kezelési lehetőségeket és akár megelőzési stratégiákat nyithat meg az MS elleni küzdelemben.

Egyedülálló kutatási megközelítés

A Nature folyóiratban 2024-ben publikált tanulmány során a kutatók 81 egypetéjű ikerpárt vizsgáltak, ahol az egyik ikernél diagnosztizálták az MS-t, míg a másiknál nem. Az egypetéjű ikrek genetikai azonossága lehetővé tette, hogy a kutatók a környezeti tényezőkre, különösen a bélmikrobiom különbségeire fókuszáljanak. A vizsgálatok során kiderült, hogy az MS-ben szenvedő ikreknél jelentősen magasabb szinten voltak jelen az Eisenbergiella tayi és a Lachnoclostridium nevű baktériumok.

A bélbaktériumok hatása: kísérleti bizonyítékok

A kutatók további lépésként ezeket a baktériumokat egerekbe juttatták, és megfigyelték, hogy az állatok MS-szerű tüneteket mutattak. Ez az eredmény az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a bélmikrobiom közvetlenül befolyásolhatja az MS kialakulását. A bél-agy tengely, vagyis a bélrendszer és az idegrendszer közötti kapcsolat így még nagyobb figyelmet kap a neurológiai betegségek kutatásában.

Remény az új terápiákra

A kutatás eredményei izgalmas lehetőségeket nyitnak meg. A bélmikrobiom manipulálásával – például probiotikumok, étrendváltoztatás vagy célzott terápiák segítségével – a jövőben perhaps lassítható vagy akár megelőzhető lehet az MS progressziója. Bár a kutatás még korai stádiumban van, és további vizsgálatok szükségesek az emberi alkalmazásokhoz, a felfedezés új irányt mutat az MS kezelésében.

Miért fontos ez?

A szklerózis multiplex egy krónikus, gyakran rokkantsághoz vezető autoimmun betegség, amely világszerte milliókat érint. Magyarországon is több ezer ember él ezzel a diagnózissal. Az új kutatási eredmények reményt adnak arra, hogy a bélmikrobiom célzott befolyásolásával új eszközök születhetnek a betegség elleni küzdelemben.

A bél-agy tengely szerepének megértése nemcsak az MS, hanem más neurológiai és autoimmun betegségek kutatását is előmozdíthatja. Ez a tanulmány egyértelműen rávilágít arra, hogy a bélrendszerünk egészségének megőrzése messze túlmutat az emésztésen – az idegrendszerünkre is hatással van.

Fotó: Canva