arrow-leftarrow-rightchevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upfacebook-altfacebookinfoinstagrampinterestplay-circlequotesettingstiktokyoutube

A hűvös idő közeledtével főként mikor már jócskán benne vagyunk az őszben sokan számolnak be köhögésről, lázról, levertségről, az évszak velejárója. De mi van akkor, ha ezek az aprónak tűnő fertőzések mélyebb, ijesztőbb folyamatokat is beindíthatnak a szervezetünkben? Egy friss kutatás szerint ugyanis egy sima influenza vagy COVID‑19 fertőzés is képes lehet felébreszteni azokat a rákos sejteket, amelyek évek óta „alvó” állapotban szunnyadnak a testünkben.

A rák nem mindig tűnik el teljesen

Amikor egy daganatos beteg kezelés után tünetmentessé válik, az még nem jelenti azt, hogy a szervezetében ne maradhatott volna néhány életképes ráksejt. Ezek a sejtek gyakran nyugalmi állapotba kerülnek, nem osztódnak, nem terjednek, szinte „elbújnak” az immunrendszer elől, és éveken vagy akár évtizedeken át rejtve maradhatnak.

Mi történik, ha jön egy vírus?

A University of Colorado kutatói genetikailag módosított egereken tesztelték, mi történik, ha ilyen alvó ráksejtekkel rendelkező állatok influenzát vagy COVID‑19‑et kapnak. Az eredmény elég nyugtalanító: a fertőzések hatására a tüdőben szunnyadó ráksejtek hirtelen aktiválódtak, és gyors osztódásba kezdtek – egyes esetekben akár százszorosára is nőtt a számuk.

A gyulladásos reakció a kulcs

A kutatók szerint a folyamat egyik kulcsszereplője az IL‑6 nevű gyulladásos fehérje. Ez „ébreszti fel” a rejtőzködő sejteket, amelyek ezután gyorsan szaporodni kezdenek. A másik fontos tényező a CD4⁺ típusú T‑sejtek jelenléte: ezek az immunsejtek nemhogy nem támadják meg az újraéledt daganatsejteket, hanem éppenséggel védik őket a szervezet „gyilkos” CD8⁺ T‑sejtjeitől.

Emberi adatok – riasztó, de nem végleges

A kutatók humán adatokkal is alátámasztották állításaikat. A brit UK Biobank vizsgálatai szerint azok a betegek, akik legalább öt évvel a rákdiagnózis után estek át COVID‑fertőzésen, kétszer nagyobb eséllyel haltak meg a betegség kiújulása miatt. Egy másik adatbázisban a mellrákot túlélők esetében a tüdőáttét kockázata 40–50%-kal emelkedett meg COVID‑fertőzés után.

És most jön a de

Mielőtt bárki pánikba esne egy köhintés hallatán: az állatkísérletek ugyan világos mechanizmust mutatnak, de az emberekre vonatkozó adatok egyelőre csak korrelációkat jeleznek, nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot. Emellett a statisztikák még a védőoltások előtti időszakból származnak, tehát nem biztos, hogy a mostani – nagy arányban oltott – lakosságot ugyanez a kockázat fenyegeti.

Mit tanulhatunk ebből?

A tanulmány arra világít rá, hogy a légúti vírusok nemcsak kellemetlenséget okoznak, hanem – bizonyos esetekben – komoly biológiai folyamatokat is elindíthatnak, amelyek befolyásolhatják a rák hosszú távú kimenetelét. Bár további kutatások szükségesek, a megelőzés, az oltások és a rendszeres onkológiai kontroll így is fontosabb, mint valaha.

Azt hittük, a megfázás legrosszabb része a papír zsebkendő? Úgy tűnik, ennél sokkal komolyabb dolgok is történhetnek a háttérben.

Forrás: Nationalgeographic

Fotó

Hozzászólás írása

Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!