A hunok, akik a 4. és 5. században jelentős szerepet játszottak a Római Birodalom meggyengítésében, eredetük tekintetében régóta vita középpontjában állnak. Bár sok elmélet született arról, honnan is érkeztek, egy új tudományos kutatás most ősi DNS-minták elemzésével hozott új megvilágítást a kérdésre. A friss eredmények szerint a hunok genetikailag rendkívül sokszínűek voltak, és egyes csoportjaik a mongóliai Hsziongnu Birodalomhoz is köthetők.
Genetikai vizsgálatok és a hunok sokszínűsége
A PNAS tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban kutatók 370 csontváz genetikai elemzését végezték el, hogy jobban megértsék a hunok és más közép-ázsiai nomád népek, különösen a Hsziongnu Birodalom közötti kapcsolatokat. Az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a hunok nem egyetlen, homogén népcsoportot alkottak, hanem egy genetikailag rendkívül vegyes populációt, amely különböző etnikai és kulturális háttérrel rendelkező emberekből állt.
Korábban is feltételezték, hogy a hunok származhatnak a Hsziongnu népcsoportból, hiszen számos kulturális hasonlóság figyelhető meg, például a koponyatorzítás gyakorlata vagy a fegyverhasználatuk. A legújabb genetikai vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy csak néhány hun egyén mutatott közvetlen genetikai kapcsolatot a Hsziongnu elit temetkezési helyein talált maradványokkal.
Kik voltak a hunok? A genetikai csoportosítás eredményei
A kutatást vezető Guido Gnecchi-Ruscone, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet archeogenetikusa és csapata három genetikai csoportot különített el:
- Kelet-eurázsiai sztyeppei emberek, akiket még a Hsziongnu-korszakban temettek el.
- A Kárpát-medencében talált hun korszakbeli egyének, akik már az európai hun birodalomhoz tartoztak.
- Az európai hun birodalom végén élő csoportok, akik már jelentős keveredést mutattak más népekkel.
A kutatók az identitás a származás alapján (Identity by Descent, IBD) nevű módszert alkalmazták, amely lehetővé teszi a közös ősökkel rendelkező személyek azonosítását. Az eredmények kimutatták, hogy néhány hun egyén közvetlen genetikai kapcsolatban állt a Hsziongnu elit tagjaival.
Egy különleges lelet: a pusztataskonyi nő
Az egyik legérdekesebb felfedezés egy Pusztataskonyban talált, arany fülbevalókkal eltemetett női koponya volt, amely az 5. század elejéről származik. A genetikai elemzés szerint ez az egyén közeli rokonságban állt a Hsziongnu elit temetkezési helyein talált személyekkel. Ez arra utalhat, hogy bizonyos kulturális és genetikai elemek generációkon keresztül fennmaradtak, és hogy a hunok vezető rétege részben kelet-ázsiai gyökerekkel rendelkezett.
A hunok vándorlásának új megközelítése
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a hunok Európába érkezése nem egyetlen nagy vándorlás eredménye volt, hanem egy sokkal összetettebb, hosszabb időn át zajló keveredési és mobilitási folyamat. A hunok nem egy egységes népként jelentek meg, hanem különböző népcsoportok fokozatosan formálódó társadalmát alkották, amelyben kelet- és közép-ázsiai, valamint európai elemek egyaránt jelen voltak.
Ez a tanulmány új megvilágításba helyezi a hunok eredetét, és rávilágít arra, hogy történelmük sokkal összetettebb volt, mint azt korábban gondoltuk. A genetikai kutatások révén egyre pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan alakult ki ez a nomád birodalom, amely végül meghatározó szerepet játszott Európa történelmében.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!