Éghajlatváltozás hatása: 400 millió diák maradt ki az iskolából

Az éghajlatváltozás már nem csupán környezeti probléma, hanem egyre komolyabb társadalmi következményekkel jár, melyek az oktatásra is hatással vannak. Egy új jelentés szerint világszerte 400 millió diák tapasztalt iskolabezárásokat extrém időjárási körülmények miatt 2022 óta. Ez a megdöbbentő adat a Világbank legújabb elemzéséből származik, ami rávilágít arra, hogy az oktatás is egyre inkább az éghajlati válság áldozatává válik- számolt be róla az Euronews. 

A jelentés szerint az alacsony jövedelmű országokban élő gyerekek szenvedték meg leginkább az iskolabezárásokat. Míg a magasabb jövedelmű országokban átlagosan évente 2,4 tanítási napot veszítenek a diákok az időjárási viszonyok miatt, addig az alacsony jövedelmű országokban ez a szám évi 18 nap. Az arányok megdöbbentő különbsége rávilágít az éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatására.

Az éghajlatváltozás hosszú távú hatásai különösen nyomasztóak. A jelentés szerint egy 2024-ben 10 éves gyermek élete során háromszor annyi áradást, ötször annyi aszályt és harminchatszor annyi hőhullámot fog átélni, mint egy 1970-ben született gyermek.

Az iskolabezárások azonban csak a jéghegy csúcsa. Még akkor is, ha az iskolák nyitva vannak, az éghajlatváltozás közvetett hatásai akadályozzák a tanulást. Brazíliában például a legszegényebb településeken élő diákok akár fél tanévet is elveszíthetnek a forróság miatt. Az extrém hőmérsékletek nemcsak a tanulási teljesítményt, hanem a tanárok és diákok egészségét is veszélyeztetik, ami később súlyos következményekkel járhat az érintett országok oktatási rendszerére.

Az éghajlatváltozásra való felkészülés és alkalmazkodás azonban az oktatási rendszerekben is kulcsfontosságú lehet. Mamta Murthi, a Világbank egyik vezetője, úgy fogalmazott, hogy “a fiatalok közvetlenül érintettek ebben a válságban, és hajlandóak cselekedni. Az oktatási rendszerek azonban nem nyújtják számukra azokat az információkat, készségeket és lehetőségeket, amelyekre egy klímaváltozással sújtott világban szükségük lenne.

Ez egy hatalmas kihagyott lehetőség, hiszen az oktatás erejének kihasználásával alkalmazkodhatnánk és enyhíthetnénk az éghajlatváltozás hatásait.

Az oktatás szerepe az éghajlatváltozással való küzdelemben nemcsak elhanyagolt, hanem a klímavédelmi finanszírozásban is alulreprezentált. A korábbi kutatások szerint a klímafinanszírozás mindössze 1,5%-a jut az oktatásra, ami rendkívül alacsony arány, tekintettel az oktatás kulcsszerepére a változások kezelésében.

A Világbank jelentése szerint viszont már egy egyszeri, diákonként mindössze 18,51 dolláros (16,75 eurós) befektetés jelentős hatást gyakorolhat az iskolák alkalmazkodóképességére. Ez az összeg elegendő lenne arra, hogy javítsák a tantermek hőmérsékletét, megerősítsék az iskolai infrastruktúrát, és felkészítsék a tanárokat a változó körülményekhez való alkalmazkodásra.