DNS és az illatok: miért szeretünk vagy gyűlölünk bizonyos szagokat?

Egy most megjelent, több mint 21 000 fő bevonásával készült tanulmány feltárta, hogy a génjeink hogyan alakítják a szaglásunkat, és az illatokhoz fűződő viszonyunkat. Kutatók Németországban, Olaszországban és az USA-ban végeztek genetikai és szagláspróbákat, párosítva az eredményeket SNP-elemzésekkel és illatfelismerő tesztekkel.

Genetikai régiók szaglásőrködésben

A vizsgálat tíz olyan genetikai régiót azonosított, amelyek befolyásolják bizonyos illatok felismerését. Ebből hét szegmens új felfedezésnek számít. Néhányuk az illatérzékelő receptorok (olfaktorikus receptorok) génklasztereiben található, mások pedig enzimekkel kapcsolatosak, amelyek átalakítják az illatmolekulákat elektromos jelekké.

Például egy mutáció miatt az európaiak nagyjából harmada négyszer pontosabban ismeri fel a hal illatát, magyarázat lehet arra, miért rajonganak egyesek a tengeri fogásokért, míg mások rettenetesen taszítónak találják őket.

Nők és férfiak eltérő szaglása

A nők a világ számos táján felülmúlják a férfiakat a szagfelismerésben. A tanulmány szerint három genomiális régió csak nőknél mutat erős hatást — például jelentősen jobb narancsillat-felismerést biztosít nekik. Hormonszint-változások, különösen ösztrogén és tesztoszteron ingadozásai fontos szerepet játszanak ebben.

 Illat és Alzheimer-kór összefüggése

Az olfactory identifikációs tesztek nem csupán praktikusak: felismerhetjük velük az Alzheimer-kór korai jeleit is. A genetikai adatok megerősítik, hogy a gyenge szaglás általában az agyi károsodás következménye, nem pedig oka. Így a szaglás vizsgálata segíthet az időskori demenciák korai felismerésében.

Mi várható a jövőben?

Nagy, 200 000 résztvevős follow-up vizsgálat már zajlik Németországban — hamarosan újabb genotípusokat és ritka variánsokat is azonosíthatnak. Kínában, Afrikában is terveznek hasonló adatgyűjtéseket, amelyek segítenek megérteni az illatok genetikáját különböző kultúrákban és étrendi szokásokban.

Mit jelent mindez nekünk?

• Genetikai vizsgálatok a jövőben segíthetnek a személyre szabott illat‑ és ízélményben, például a parfümök vagy receptek testreszabásában.

• Az orvosi diagnosztikában a szaglásvizsgálat eszköz lehet különböző légzőszervi vagy neurológiai állapotok korai felismeréséhez.

• A szaglásképességünk részben hormonális, részben genetikai alapokon nyugszik — és ennek kombinációja határozza meg, mennyire élvezzük vagy utáljuk egy-egy illatot.

A tanulmány a Nature Communications folyóiratban jelent meg .

Fotó: Canva