Csak 13 európai városban jó a levegő, hazánk nincs közte

A legfrissebb adatok alapján Európa városi levegőminősége továbbra is komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen a finom részecskeszennyezés (PM2.5) tekintetében, amely az egyik legnagyobb negatív egészségügyi hatásokkal bír. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által közzétett adatok azt mutatják, hogy bár az elmúlt évtizedekben hozott politikai intézkedések javították a levegő minőségét, számos európai nagyváros lakói még mindig egészségtelen levegőt lélegeznek be. Az európai városi lakosság háromnegyede van kitéve a levegőszennyezés hatásainak, ami jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz magában. Sajnos a magyar nagyvárosok, a lista középmezőnyének végén foglalnak helyet.

Az EEA „városi levegőminőség adatbázisa” 375 várost rangsorol a levegő PM2.5 koncentrációja alapján, melyből megállapítható, hogy mindössze 13 európai városban volt az átlagos hosszútávú PM2.5 koncentráció a WHO által ajánlott kiváló 5 µg/m³ alatt. Ezek között szerepel több északi főváros is, mint Reykjavik, Tallinn, Stockholm és Helsinki, ahol a levegőminőség megfelel az egészségügyi irányelveknek.

Azonban a skála másik végén, a legszennyezettebb városok között található a horvátországi Slavonski Brod, ahol a PM2.5 koncentrációja eléri a 26,5 µg/m³-t, ami nemcsak a WHO ajánlását, hanem az Európai Unió éves határértékét is meghaladja. Budapest a rangsor középmezőnyében található, ahol a PM2.5 szintje meghaladja az egészségügyi ajánlásokat, így a főváros lakói sincsenek biztonságban a szennyezés káros hatásaival szemben.

Az Európai Zöld Megállapodás célkitűzései között szerepel a finom részecskeszennyezés okozta idő előtti halálozások 55%-os csökkentése 2030-ra a 2005-ös szinthez képest, és 2050-re a hosszú távú egészségügyi hatások teljes kiküszöbölése. Ennek érdekében az EU intézményei korábban már megállapodtak az új levegőminőségi szabványok frissítéséről, amelyeket közelebb kívánnak hozni a WHO irányelveihez.

Az EEA az év folyamán további elemzéseket fog közzétenni, melyek a levegőszennyezés ökoszisztémákra és emberi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálják, beleértve a szennyezett levegőnek tulajdonítható halálesetek és megbetegedések becslését is. Az EEA városi levegőminőség adatbázisa segítségével minden nagy európai város lakója tájékozódhat arról, milyen levegőt lélegez be nap mint nap, és milyen kockázatokkal kell szembenéznie a levegőszennyezés miatt​