A Cop29 klímakonferencia napirendjén a legfontosabb téma idén a klímaváltozással szembeni alkalmazkodás finanszírozása. Az éghajlatváltozás hatásai különösen súlyosan érintik a fejlődő országokat, amelyeknek óriási kihívást jelent a mostani körülményekkel való megbirkózás is. Egy friss ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) jelentés szerint ezeknek az országoknak napi 1 milliárd dollárra lenne szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek kezelni az egyre fokozódó extrém időjárási jelenségek következményeit, például a pusztító árvizeket vagy az aszályokat. Jelenleg azonban ennek csupán töredékét, mindössze napi 75 millió dollárt kapnak.
A különbség ijesztő, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális pénzügyi források elosztása még mindig nem a legsérülékenyebb közösségek érdekeit szolgálja. Az alkalmazkodás, vagyis a „klíma-ellenállóképesség” megteremtése létfontosságú, hogy a fejlődő országok megvédhessék lakosságukat és infrastruktúrájukat a klímaválság hatásaitól. Ehhez olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek biztosítják az árvízvédelmi rendszereket, segítik az éghajlati alkalmazkodási programok bevezetését és támogatják a mezőgazdasági fejlesztéseket. A jelenlegi forráshiány azonban gátolja ezeket az intézkedéseket, amely az éghajlati válság hatásainak még kiszolgáltatottabbá teszi ezeket az országokat.
Bár az alkalmazkodásra szánt pénzösszegek valamelyest növekednek – 2021-ben 22 milliárd dollárról 2022-ben 28 milliárd dollárra –, a klímaváltozás által okozott károk mértéke ennél gyorsabban emelkedik. Az UNEP vezető jelentésszerzője, Henry Neufeldt szerint a globális finanszírozási rendszernek lépést kellene tartania a válság súlyosságával, de ehelyett a klímakatasztrófák előrehaladása sokkal gyorsabb, mint a támogatások növekedése. Mindez azt jelenti, hogy számos fejlődő ország nemcsak a jelenlegi kihívásokkal, hanem a jövőben várható további, egyre súlyosbodó éghajlati hatásokkal is kénytelen lesz szembenézni.
António Guterres, az ENSZ főtitkára kemény szavakkal figyelmeztetett: „A klímavészhelyzet az új valóság, és nem tartjuk a lépést. A klímaválság itt van. Nem halaszthatjuk tovább a védelmet. Alkalmazkodnunk kell – most.” Guterres arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben az alkalmazkodásra szánt finanszírozás messze elmarad a szükséges mértéktől, a károkért felelős fosszilis tüzelőanyag-ipar óriási profitokat termel, és jelentős támogatásokat kap.
Hangsúlyozta, hogy miközben az alkalmazkodási finanszírozás messze elmarad a szükségestől, „az összes pusztítás terjesztői – különösen a fosszilis tüzelőanyag-ipar – hatalmas nyereséget és támogatásokat élveznek.”
A fejlődő országok helyzetére irányuló figyelem felhívja a globális közösség felelősségét: a klímaváltozás hatásai mindenhol érzékelhetőek, de az anyagi források és a technológiai lehetőségek egyenlőtlen elosztása különösen súlyos helyzetet teremt az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A klímaváltozás globális probléma, így a megoldások keresésében is globális szintű összefogásra van szükség.
Hozzászólás írása
Ajaj, nem vagy bejelentkezve! Te tudtad, hogy a fenti cikk elolvasásáért pontot kaptál volna a PlanetZ oldalán? Regisztrálj 1 perc alatt az alábbi linken, gyűjts pontot a cikkek elolvasásáért, kommentelésért és megosztásért. Legyél aktív tag és váltsd be a pontjaid értékes ajándékokra!