Brazília rejtett vizes élőhelyei ősi szénraktárakat őriznek a talaj mélyén

Amikor a klímavédelem és a szénmegkötés kerül szóba, a legtöbben az Amazonas esőerdőire gondolnak. Egy új kutatás azonban arra utal, hogy Brazília egyik kevésbé ismert ökoszisztémája legalább ilyen fontos szerepet játszhat a globális szénkörforgásban.

A tudósok megállapították, hogy a Cerrado nevű szavannás térség egyes vizes élőhelyei olyan hatalmas mennyiségű szenet tárolnak, amelynek egy része több mint 20 ezer éve került a talajba. Ez azt jelenti, hogy ezek a szénraktárak jóval régebbiek számos ismert emberi civilizációnál, és már akkor léteztek, amikor a mezőgazdaság még nem alakult ki a világ legtöbb részén.

A világ egyik legfontosabb, mégis alig ismert ökoszisztémája

A Cerrado Dél-Amerika második legnagyobb biomja az Amazonas után. Gyakran egyszerűen szavannaként emlegetik, valójában azonban rendkívül összetett élőhelyrendszer, amely több ezer növény- és állatfajnak ad otthont.

A területet Brazília „vízbölcsőjének” is nevezik, mivel az ország legfontosabb folyórendszereinek jelentős része innen kapja vízutánpótlását.

Hatalmas mennyiségű szenet tárol a talaj

A kutatás során a tudósok több méter mély talajmintákat gyűjtöttek a Cerrado különböző vizes élőhelyeiről. Az elemzések szerint ezek a területek hektáronként akár 1200 tonna szenet is tárolhatnak.

Ez nagyjából hatszor akkora szénsűrűséget jelent, mint amennyi az amazóniai esőerdők átlagos növényi biomasszájában található. A szén azért maradhatott ilyen hosszú ideig a talajban, mert a vízzel telített, oxigénszegény környezet rendkívül lassúvá teszi a szerves anyagok lebomlását.

Sokkal nagyobb lehet a terület, mint hittük

A kutatók mesterséges intelligenciával támogatott térképezési módszereket is alkalmaztak. Az eredmények arra utalnak, hogy a Cerrado vizes élőhelyei jóval nagyobb területet foglalnak el, mint korábban feltételezték.

Becsléseik szerint akár 167 ezer négyzetkilométert is lefedhetnek, ami körülbelül hatszor nagyobb kiterjedés, mint a korábbi felmérések alapján gondolták. Ez a Cerrado mintegy 8 százalékát és Brazília teljes területének körülbelül 2 százalékát jelenti.

A szén elvesztése gyakorlatilag visszafordíthatatlan

A kutatók szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ezek a szénraktárak rendkívül lassan alakultak ki.

Míg egy kivágott erdő helyén néhány évtized alatt újra kialakulhat jelentős szénmegkötő kapacitás, addig a Cerrado vizes élőhelyeinek talajában tárolt szén felhalmozódásához évezredekre vagy akár tízezredekre volt szükség. Ha a talaj kiszárad vagy lecsapolják, a szén gyorsan visszakerülhet a légkörbe szén-dioxid és metán formájában.

Ez különösen fontos annak fényében, hogy a Cerrado az elmúlt évtizedekben Brazília egyik legfontosabb mezőgazdasági térségévé vált. A szójaültetvények, az állattenyésztés, az öntözés és a vízelvezetési projektek egyre nagyobb nyomást helyeznek a természetes élőhelyekre.