Botanikus kertek: a veszélyeztetett növényfajok utolsó menedékei?

A botanikus kertek és arborétumok évszázadok óta kulcsszerepet játszanak a növényvilág megőrzésében. Ha valaha sétáltál egy ilyen kertben, valószínűleg észrevetted a gondosan ápolt növényeket, a kis táblákat tudományos nevekkel és talán azt is, hogy egyes fajok különösen nagy becsben vannak tartva. Ez nem véletlen: sok növényfajnak ezek az intézmények jelentik az utolsó reményt a túlélésre.

Egy friss kutatás azonban rámutatott egy komoly problémára: a botanikus kertek kezdik elérni kapacitásuk határát. Egyre nehezebb újabb és újabb veszélyeztetett növényeket befogadni és gondozni, miközben az éghajlatváltozás és a természetes élőhelyek pusztulása miatt a megőrzésre szoruló fajok száma folyamatosan nő. Komoly a baj, ha már a botanikus kertek sem képesek megmenteni a növényeket a kihalástól.

Egy globális összefogás lehet a megoldás

A kutatók szerint a helyzetre egy átfogó, nemzetközi együttműködés jelenthetne választ. Az ötletük lényege egy úgynevezett „metagyűjtemény”, amelyben a világ több mint 3500 botanikus kertje és arborétuma összehangoltan dolgozna. Ez azt jelentené, hogy az egyes intézmények nem elszigetelten próbálnának helytállni, hanem megosztanák egymás között az erőforrásokat, a szakértelmet és a növényi állomány egyes részeit is.

Veronica Briceno-Rodriguez, az Ausztrál Nemzeti Botanikus Kert munkatársa szerint sok veszélyeztetett növényfaj számára a botanikus kertek az utolsó menedéket jelentik. Jelenleg ezek az intézmények több mint 105 000 különböző növényfajt őriznek – ez nagyjából a Föld szárazföldi növényfajainak 30%-át jelenti.

Egyre nagyobb kihívásokkal küzdenek

Aki valaha próbált már akár csak egyetlen különleges növényt életben tartani otthon, az pontosan tudja, mennyi odafigyelést és gondoskodást igényel. Most képzeld el ugyanezt, csak tízezer vagy akár százezer különböző növénnyel – minden egyes fajnak eltérő igényei vannak. Egy botanikus kert fenntartása tehát óriási feladat: nemcsak a növények gondozásáról van szó, hanem a pontos dokumentációról és az adatkezelésről is.

Egy friss kutatás, amely 50 jelentős botanikus kert 100 évnyi adatát elemezte, arra a következtetésre jutott, hogy ezek az intézmények már nem igazán tudják tovább növelni gyűjteményeiket. A rendelkezésre álló hely, az erőforrások és a szakemberek kapacitása mind véges – ami pedig azt jelenti, hogy ha nem történik változás, sok veszélyeztetett növény egyszerűen kiszorulhat a rendszerből.

A szigorú szabályozások is akadályt jelentenek

A botanikus kertek munkáját egy másik tényező is nehezíti: a nemzetközi szabályozások. Az 1993-ban bevezetett Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) kimondja, hogy minden ország saját maga rendelkezik biológiai erőforrásai felett. Bár ez logikusnak tűnik, a gyakorlatban sokszor akadályt jelent.

Samuel Brockington, a Cambridge-i Egyetem botanikus kertjének kurátora szerint emiatt rengeteg veszélyeztetett növény egyszerűen elérhetetlenné válik a nemzetközi intézmények számára. Hiába lenne lehetőség egyes fajokat biztonságba helyezni, a jogi korlátozások miatt ez sok esetben nem történik meg.

Az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja a helyzetet

Ahogy a klíma egyre kiszámíthatatlanabbá válik, sok növény korábbi élőhelye már nem alkalmas a túlélésükre. Ez még inkább aláhúzza annak fontosságát, hogy a botanikus kertek globálisan összefogjanak. Brockington szerint ezek az intézmények egyedül nem tudják megoldani a problémát, de ha közösen dolgoznak, sokkal hatékonyabbá válhat a veszélyeztetett növények megmentése.

Jó példa erre az Ausztrál Nemzeti Botanikus Kert, amely már most aktívan együttműködik más intézményekkel. Rendszeresen osztanak meg magokat, dugványokat és fiatal növényeket, hogy biztosítsák egyes fajok fennmaradását – ha az egyik helyen nem maradnak életben, egy másik kertben talán esélyük lehet.

Hogyan tovább?

Bár a botanikus kertek óriási munkát végeznek, a kutatók szerint a biológiai sokféleség megőrzése még mindig nem kap kellő globális prioritást. A veszélyeztetett növények megmentése nem csupán egyes intézmények feladata – sokkal szélesebb körű, összehangolt nemzetközi együttműködésre van szükség.

Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, számos növényfaj eltűnhet a következő évtizedekben. A botanikus kertek azonban még mindig az egyik legerősebb védőhálóként működnek, és ha sikerül megerősíteni az összefogást, rengeteg fajt megmenthetünk a kihalástól.

A kutatás a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban jelent meg.