Baljós mérföldkő: Közeleg az első jégmentes nap a Jeges-tengeren

Az Északi-sarkvidék jégtakarója soha nem látott ütemben olvad, és a tudósok szerint már 2027-re elérhetjük azt a napot, amikor a Jeges-tenger teljesen jégmentes lesz. Ez az esemény nemcsak az Északi-sarkvidék ökoszisztémájára, hanem a bolygónk éghajlatára is drámai hatással lehet.

Riasztó előrejelzések

Egy új tanulmány, amely a Nature Communications folyóiratban jelent meg, azt mutatja, hogy a Jeges-tenger éves jégtakarója a műholdas megfigyelések kezdete óta több mint 12%-kal csökken minden évtizedben. A kutatás szerint az első teljesen jégmentes nap valószínűleg 2023 és 2043 között fog bekövetkezni – legrosszabb esetben már három éven belül.

„Az első jégmentes nap nem jelenti a végét az Északi-sarkvidéki jégnek, de világosan mutatja, hogy az emberi tevékenységek révén alapvetően megváltoztattuk bolygónk egyik kulcsfontosságú rendszerét” – mondta Alexandra Jahn klimatológus, a tanulmány társszerzője.

Miért számít a tengeri jég?

A tengeri jég döntő szerepet játszik a Föld éghajlati rendszereiben. Hűti az óceánokat és a légkört, fenntartja a tengeri élőhelyeket, és szabályozza a napsugarak visszaverődését az űrbe az albedó-hatás révén. Amikor a jég eltűnik, a helyét sötétebb, napsugarakat elnyelő víz veszi át, ami felgyorsítja a globális felmelegedést.

Az Északi-sarkvidék már most négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Ez az éghajlati instabilitás nemcsak a sarki régiókban, hanem globálisan is érezteti hatását, hiszen az olvadó jég hatással van az óceáni áramlatokra, amelyek hőt és tápanyagokat szállítanak szerte a világon.

A jegesmedvék és a jégmentes jövő

A Jeges-tenger jégtakarójának eltűnése pusztító következményekkel járhat a sarki élővilágra. A jegesmedvék, amelyek a jégtáblákon vadásznak, elveszítik élőhelyüket, és a populációik várhatóan drasztikusan csökkennek.

„A tengeri jég eltűnése egy baljós figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy a klímaváltozás már most is alapvetően formálja a világunkat” – figyelmeztetnek a kutatók.

Van még visszaút?

Bár a jégmentes nap bekövetkezte elkerülhetetlennek tűnik, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével még mindig lehetőség van arra, hogy mérsékeljük a hosszú távú hatásokat. Az éghajlatváltozás elleni harc nemcsak az Északi-sarkvidék jövője, hanem az egész bolygó stabilitása szempontjából kritikus fontosságú.

Ez az esemény egyértelmű üzenet: cselekednünk kell, hogy megakadályozzuk a még súlyosabb következményeket. Az Északi-sark jövője a mi döntéseinktől függ.