Az ősi földművelés növelte, a modern mezőgazdaság csökkentette a növények sokféleségét

A mezőgazdaságot gyakran a természetes élőhelyek egyik legnagyobb ellenségeként emlegetik. Az intenzív földhasználat, a növényvédő szerek és a nagyüzemi monokultúrák valóban hozzájárultak a biodiverzitás csökkenéséhez. Egy új kutatás azonban arra jutott, hogy ez nem volt mindig így.

A svájci tavak üledékéből származó pollenszemek elemzése alapján a kutatók megállapították, hogy amikor a földművelés több mint hétezer éve elterjedt Európában, a növényfajok száma nem csökkent, hanem jelentősen nőtt. A fordulat csak a második világháborút követően következett be, amikor az iparszerű mezőgazdaság uralkodóvá vált.

Hétezer év történetét őrizte meg a tófenék

A kutatók három svájci tó fenekéről származó üledékmintákat vizsgáltak. A tómederben évről évre lerakódó iszap pollenszemeket őrzött meg, amelyek pontos képet adnak arról, milyen növények éltek az adott időszakban.

A több mint tíz éven át tartó vizsgálat kivételesen részletes idősort eredményezett, amely lehetővé tette a növényvilág változásainak nyomon követését a neolitikumtól egészen napjainkig.

Az első gazdák változatos tájat alakítottak ki

A kutatás szerint Európa nagy részét a földművelés megjelenése előtt összefüggő erdők borították. Bár ezek természetes élőhelyek voltak, viszonylag egységes növényzetet alkottak.

Az első földműves közösségek megjelenésével azonban mozaikos táj jött létre. Kisebb szántók, legelők, sövénysávok, gyümölcsösök és megmaradó erdőfoltok váltották egymást. Ez sokkal többféle élőhelyet biztosított, így a különböző növényfajok is nagyobb számban tudtak megtelepedni.

A kutatók szerint a korai mezőgazdaság nem a természet teljes átalakításáról szólt, hanem egy változatosabb tájszerkezet kialakulásáról.

A válságok idején ismét csökkent a sokféleség

Az adatok azt is megmutatták, hogy a növényfajok száma nem folyamatosan emelkedett.

A Nyugatrómai Birodalom bukását követő népvándorlás időszakában, valamint a középkori pestisjárványok után a mezőgazdasági művelés visszaszorult. Sok földet felhagytak, az erdők ismét benőtték a tájat, és a növényi sokféleség csökkent. Amikor a gazdálkodás újra fellendült, a biodiverzitás ismét növekedni kezdett.

A modern mezőgazdaság mindent megváltoztatott

A legnagyobb fordulat a második világháború után következett be.

Az egyre nagyobb táblák, a monokultúrák, a gépesítés, a műtrágyák és a növényvédő szerek elterjedése jelentősen leegyszerűsítette a mezőgazdasági tájat. A korábbi sövények, mezsgyék, kisebb gyümölcsösök és változatos élőhelyek sok helyen eltűntek.

Ennek következtében az elmúlt mintegy nyolcvan évben a növényi biodiverzitás meredek csökkenésnek indult. A kutatók szerint ez jól mutatja, hogy nem maga a földművelés, hanem annak módja határozza meg a természetre gyakorolt hatást.

Van remény a folyamat megfordítására

A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy a biodiverzitás korábban többször is képes volt helyreállni, amikor a táj ismét változatosabbá vált.

Ez arra utal, hogy a jelenlegi csökkenés sem feltétlenül visszafordíthatatlan. A szakemberek szerint a sövénysávok visszatelepítése, a kisebb táblák kialakítása, a virágos mezsgyék fenntartása és a természetközelibb gazdálkodási módszerek hozzájárulhatnak a növényvilág sokféleségének növeléséhez.