Az olvadó sarkvidéki tengeri jég egy kulcsfontosságú tápanyagot von ki az óceánból

A sarkvidéki tengeri jég olvadása régóta a klímaváltozás egyik legismertebb következménye. Egy új kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a jég eltűnése nemcsak a jegesmedvéket vagy a part menti közösségeket érinti. A folyamat egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb változást is elindított: csökken egy alapvető tápanyag mennyisége az Északi-sarkvidék óceáni vizeiben, ami az egész tengeri táplálékláncra hatással lehet.

Egy láthatatlan fordulópont az Északi-sarkvidéken

A kutatók több mint húsz évnyi mérést elemeztek a Fram-szoros térségéből, amely az Északi-sarkvidék és az Atlanti-óceán közötti egyik legfontosabb kapcsolat. Az adatok szerint 2009 körül jelentős változás kezdődött: az Északi-sarkvidékről kiáramló vizekben folyamatosan csökkent a nitrát koncentrációja. A nitrát az egyik legfontosabb tápanyag a fitoplankton számára, amely a tengeri táplálékháló alapját alkotja.

A csökkenés időben egybeesett a tengeri jég drasztikus visszahúzódásával. A tudósok szerint ez nem véletlen egybeesés, hanem egy új ökológiai állapot kialakulásának jele lehet.

Hogyan tünteti el a jégolvadás a tápanyagokat?

Amikor a tengeri jég visszahúzódik, egyre nagyobb sekély tengeri területeket ér közvetlen napsugárzás.

Mivel a nitrát a fitoplankton növekedésének egyik alapvető feltétele, a tápanyag csökkenése kevesebb algát és kisebb biológiai termelékenységet eredményezhet. Ez a hatás végül a halak, tengeri madarak és tengeri emlősök állományaira is kiterjedhet.

A tápláléklánc alapjai gyengülhetnek

A fitoplankton apró mérete ellenére kulcsszerepet játszik az óceánok működésében. Ezek a mikroszkopikus élőlények alakítják át a napfényt és a tápanyagokat biomasszává, amelyre az egész tengeri ökoszisztéma épül. A tengeri jég emellett számos mikroorganizmus és jégalga élőhelye is, amelyek szintén hozzájárulnak a sarkvidéki táplálékháló fenntartásához.

A kutatók szerint a nitrát csökkenése olyan irányba tolhatja el az ökoszisztémát, ahol kisebb méretű planktonfajok kerülnek előnybe. Ezek viszont kevesebb energiát tudnak továbbadni a tápláléklánc magasabb szintjei felé.

A szén-dioxid megkötése is csökkenhet

A fitoplankton nemcsak táplálékforrás, hanem fontos szereplője a globális szénkörforgásnak is. Fotoszintézisük során szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, amelynek egy része később a mélyebb óceáni rétegekbe kerül. Ha a planktonok növekedését korlátozza a tápanyaghiány, az Északi-sarkvidék szénelnyelő képessége is gyengülhet.

Ez különösen aggasztó egy olyan időszakban, amikor a globális felmelegedés hatásai már most is gyorsan átalakítják a sarkvidéki régiókat. A tengeri jég eltűnése így nemcsak következménye, hanem erősítője is lehet a klímaváltozásnak.

Visszafordíthatatlan folyamat lehet

A kutatócsoport szerint a most megfigyelt változás könnyen lehet, hogy egy olyan fordulópontot jelez, amely után az Északi-sarkvidéki óceán már nem tud visszatérni korábbi állapotába. Mivel a tengeri jég kiterjedése továbbra is csökken, a nitrátveszteséget kiváltó folyamatok várhatóan a jövőben is fennmaradnak.

A tudósok ezért sürgetik a régió további vizsgálatát. Az Északi-sarkvidéken zajló változások ugyanis nemcsak helyi jelentőségűek: hatással lehetnek az Atlanti-óceán ökológiájára, a globális szénkörforgásra és végső soron az egész bolygó éghajlatára is.